A következő címkéjű bejegyzések mutatása: leves. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: leves. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. június 22., vasárnap

Hideg levesek ideje

Nyáron a fogyókúra is könnyebb. Nem csak azért, mert a nagy melegben enni sincs kedvünk, hanem mert igazán tobzódhatunk a kalóriaszegény hozzávalókban.
Az alábbi gyümölcslevesben semmi hízlaló nincs, sőt, a gyömbérnek mintha zsírégető hatása is lenne (vagy nem?).



Hideg gyömbéres sárgadinnyeleves

1 nagyobb vagy 2 kisebb sárgadinnye
fél diónyi gyömbér
1 lime

A sárgadinnyét megtisztítom, nagyobb darabokra vágom, a gyömbért lereszelem, majd az egészet simára-habosra turmixolom. A levest jól behűtöm. Tálaláskor a lime lereszelt héjával szórom meg és limegerezdekkel tálalom.
2 adag

2008. április 15., kedd

Karcsúsító zöldség leves


Már régóta tervezem, hogy leírom ezt az egyszerű levest. Csak most készítettem róla fényképet. Én vagyok a megtestesítője annak, hogy állandóan vigyáznom kell, hogy mit eszem. Ez sajnos meg is látszik rajtam, mert nem mindig sikerül! Ugyanis imádok enni!
Amikor ilyet főzök a család is ezt eszi, csak nekik tortellinivel készítem.
Külön megfőzöm nekik a félkész tortellinit. Kipróbáltam már a Lidlben és a Plusban kaphatókat, és finomak. A leves betét mindennap változtatható (pl: májgombóc, pirított tészta, sima tészta stb.).

A hozzávalók tetszőlegesen változtathatók, de krumplit sohasem teszek bele mert az nagyon hizlal.
Most egy fél fej káposzta, zeller,1 db kaliforniai paprika, 5 szál gyökér, 5 szál répa, hagyma, fokhagyma került bele.
A hozzávalókat apróra vágtam és vízzel felöntöttem. Sóztam ,borsoztam és bazsalikommal ízesítettem. Ebből az adagból nagyon sok lett, de most ezt eszem legalább 3 napig.

2008. február 19., kedd

Levest enni kell

Levest enni kell, mondta mindig anyukám. Kell, mert kell a folyadék, megtölti a gyomrot, enyhíti az éhséget, átmelegít, ráadásul fajlagosan olcsó. Nem voltam soha nagyon leveses, de már kezdek elég öreg és talán bölcs is lenni, hogy belássam, anyukámnak ebben is igaza van. Fogyókúrázóknak is nagy segítség lehet a leves, hiszen még egy gazdag ízű levesben is spórolhatunk a kalóriákkal.
Ilyen ez az áttetsző zöldségalaplé, használható további ételek (pl. rizottók, de az nem ennek a blognak a témája) készítéséhez, illetve érdekes levesbetéttel ünnepi fogás lehet belőle.
Nagyon elegáns fürjtojással, pláne, ha mint nekem most volt, ez a fürjtojás némi időt eltöltött egy szarvasgombával összezárva. Ahogy a szánkban a lágy tojássárgája kiömlik a fehérje-burokból, hatalmas szarvasgombaíz-áradat hat az érzékeinkre. De hogy még fokozzam az élvezetet, kevés fűszeres ízű, fekete trombitagombát is tettem bele – köszönet érte Zsuzsának.
Az egyik betét is elég lenne, de így együtt igazán pazar leves lett – hiszen nem kell, hogy a fogyókúra csak a lemondásról szóljon.


Zöldségleves, zöldségalaplé

1 evőkanál olívaolaj
1 nagy fej vöröshagyma
3 nagy gerezd fokhagyma
2 sárgarépa
1 negyed zellergumó vagy 2-3 szárzeller
1 fehérrépa
1 póréhagyma
1-2 ág kakukkfű vagy 1 mokkáskanál szárított kakukkfű
1 ág rozmaring
5-6 szem szegfűbors
1 babérlevél
4-5 liter hideg víz

bors

A zöldségeket megtisztítom, darabolom, az olajon gyengéden megpárolom. A sárgarépától gyönyörű sárga színt kap, ezt nem szabad kihagyni belőle. Felengedem a vízzel, hozzáadom a fűszereket, majd az egészet enyhe tűzön, lassan gyöngyöztetem 1-1,5 óráig. Levesszűrőn leszűröm, majd ha teljesen tükrös tisztaságú levet akarok – a klasszikus erőleves-tisztítási módszer itt nem jöhet szóba, ha vegetáriusoknak készül –, finomabb szűrőn, konkrétan kávéfilteren is átengedem.
Ebből a mennyiségből jó 3 liter alaplé lesz.
Ha nem fogyasztjuk el azonnal, 2 személyre 6 decis adagonként lefagyasztom.



Zöldségleves trombitagombával, szarvasgombás fürjtojással

személyenként 3-4 dl zöldségleves
3 (szarvasgombás) fürjtojás
1 kis marék szárított trombitagomba

A kész zöldséglevest fölforralom, óvatosan belengedem egyesével a fürjtojásokat, 1 perc főzés után kevés levessel együtt ki is veszem őket. A forró levesbe szórom a szárított gombát, egy-két percig gyengéden főzöm vele.
A levest csészékben, a fürjtojásokkal tálalom.

2008. február 11., hétfő

Szójaszószos hajdina leves

.
Hajdina leves

Hozzávalók:

- 2 db gomba
- egy marék hajdina
- 1 fej vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 2 db sárgarépa
- 1 db petrezselyem gyökér
- fél fej zeller
- olaj
- 2-3 ek. szójaszósz
- só, bors
- egy marék retek csíra(el is hagyható)
- 1 l zöldség alaplé (vagy víz)


A hagymát megpucolom, aprítom, dinsztelem egy kevés olajon.
Felöntöm egy liter zöldség alaplével (vagy vízzel), beledobálom a tiszított, aprított, zöldségeket és a gombát .
A levest felforralom.
A hajdinát megmosom, majd hozzáteszem .
Kb. 30 percig főzöm, ekkor sózom, borsozom és mehet bele a retekcsíra. (Ezt leves betét helyett használtam, és mivel nemrég csíráztattam egy adaggal, így volt itthon. Ha nincs kéznél, elhagyható.)
Ha kész a leves hozzáöntöm a szójaszószt, összekeverem, és ennyi.
Jó étvágyat hozzá!

2008. február 5., kedd

Tavaszt idéző zöldségleves

A levesek klasszul használhatók a fogyókúrákban, feltéve persze, hogy nem sűrű, tejszínes krémlevesekről beszélünk. Ez a leves a konyhám "alaplevese". Anyukám készített hasonlókat gyermekkoromban. Nálunk nem volt divatja a piros (paprikás) leveseknek. Még ma is megütközök rajta, ha egy zöldborsó leves paprikás. Pedig sokan éppen így szeretik.

Most, hogy a tél lassan a végéhez közeledik és testünk, lelkünk szomjazza a napfényt, jó szolgálatot tehet ez leves. Könnyű, gyorsan elkészül és a zöldségeket tetszés szerint variálhatjuk benne. Természetesen tavasszal, az első friss zöldségekből készítve a legfinomabb!

Zöldségleves


Hozzávalók:
1+1 fej hagyma
2 répa
2 gyökér
1 kisebb zellergumó
1 fej karfiol
30 dkg zöldborsó
1 fej fokhagyma
1 paprika
tarkabors

frissen őrölt bors
2 ek olivaolaj
kevés citromlé
petrezselyem

A zöldségeket megpucolom, a hagymát apróra kockázom, a gyökérzöldségeket felkarikázom. Olivaolajat hevítek, majd a hagymát üvegesre párolom benne, rádobom a répát és a gyökeret, lefedve, néha megkeverve párolom 2-3 percig, majd felhúzom nagyjából 1,5 l vízzel (ez attól függ, mennyi levest szeretnénk és hogyan szeretjük a levest sűrűn, vagy hosszú lére hagyva).
Beleteszem a megpucolt zellergumót, a kicsumázott paprikát, 1 fej hagymát. Egy nagy teatojásba (vagy 2 kicsibe) teszem a megpucolt fokhagymákat és annyi tarkaborsot, amennyi belefér. Nem kell spórolni vele és nem, nem lesz borsos tőle a leves. Sózom, borsozom. Amikor a répa és a gyökér már megpuhult beleteszem a rózsáira szétszedett karfiolt. Csepegtetek bele egy kevés citromlét, illetve igazítok az ízeken, ha kell. (A teatojásokban lévő borsot és fokhagymát, a paprikát és a fej hagymát kidobom belőle.)
Friss petrezselyemmel megszórva tálalom.

2008. február 4., hétfő

A lila leves

A vörös-vagy lilakáposztából az esetek nagy többségében párolt káposztát készítünk, pedig pl. levesként is remekül megállja a helyét.

A lilakáposzta őshazája Kis-Ázsiában található, azonban igen korán átkerült Európába is, ahol a rómaiak és a görögök, csodaszernek tartották. A vöröskáposzta gömbalakú, levélzete tömör, színe a világos lilától az egészen sötét, padlizsán liláig terjed. Íze enyhén édeskés, lágy, a jellegzetes káposzta íz. A nyers káposzta ideális tárolási hőmérséklete 0 °C, ezért tároljuk hűtőszekrényben, így meglehetősen hosszan, akár 4 hétig is eláll. (Minél tömörebb szerkezetű, annál hosszabb ideig áll el!) Ha darabolt káposztát vásároltunk, akkor csomagoljuk fóliába. Egészségügyi szempontból értékes magas B- és C-vitamin tartalma miatt, továbbá jelentős mennyiségű ásványi sót és fehérjét is tartalmaz. A káposzta növeli az étvágyat és javítja az emésztést. Étkezés után hosszabb ideig a jóllakottság érzetét kelti, ezért a fogyókúrázóknak is ideális táplálék.

Energitartalom
21 kcal, 86 kJ/100 gramm


Hozzávalók:
1 kisebb fej lilakáposzta
3 ek arborio rizs
1 l borjú alaplé
2 fej hagyma
fél üveg vörösbor (nem baj, ha pinot)

frissen őrölt bors
vaj vagy olivaolaj

A káposztát legyalulom, a hagymát finomra vágom. Olivaolajon üvegesre párolom a hagymát, ráöntöm a bort, majd hozzáadom a káposztát. Sózom, frissen őrölt borssal megszórom. Rászórom a rizst, felöntöm az alaplével és nagyjából fél órát főzöm. Amikor a káposzta és a rizs megfőtt, botmixerrel leturmixolom.

Almachips:
Az almákat vékonyan felszeletelem, vagy uborkareszelő segítségével vékony szeleteket vágok belőle. Sütőpapírral borított sütőlapra helyezem, majd 50-60 fokos sütőben 4 órán keresztül aszalom.

Az inspirációt innen merítettem: Kochen&Küche,2008/02.

Az okosságot a káposztáról pedig a GourmandNet-ről.


2008. február 3., vasárnap

Savanyú káposzta leves

.

Látom, gyűlnek a levesek (is), hoztam én is egyet...
Ez a leves amellett, hogy a fogyókúrába jól beilleszthető, egy speciális diétához is kitűnő, ez pedig a candida diéta, melyre sajnos úgy veszem észre egyre nagyobb szükség van...
Röviden erről csak annyit, hogy ebben a diétában, különösen figyelni kell arra, mit ehetünk és mit nem.
Főbb tiltólistás ezen esetben a cukor - bármilyen fajtája, formája-, az élesztős , a fehér lisztes és a tejtermékek nagy része.
Erről bővebben olvashattok a blogomban is.

Savanyú káposzta leves

Hozzávalók:

- 1 vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 20 dkg savanyú káposzta
- 1 db krumpli
- só, bors, pirospaprika, kömény, babérlevél
- 1 kis db sárgarépa
- egy kevés levestészta
- petrezselyem levél
- natúr joghurt

A hagymát felaprítjuk, olajon üvegesre pirítjuk, majd a fokhagymát is.
A káposzta levét kissé kinyomkodjuk, de ne mossuk le!
Hozzáöntjük a hagymához, majd kicsit összepirítjuk vele.
Felöntjük 1 l vízzel, felforraljuk.
Hozzáadjuk a sót, borsot, pirospaprikát, ízlés szerint köményt és a babérlevelet.
Belereszeljük nagy lyukú reszelőn a nyers , meghámozott krumplit.
Beledaraboljuk a tisztított , aprított sárgarépát.
Lefedve takarékon kb. 40 percig főzzük.
A főzési idő közepén beleteszünk egy kevés levestésztát (de ez el is hagyható), és a petrezselyem levelet.
Ha túl savanyúnak találnák, tegyünk hozzá natúr joghurtot, sokkal ízletesebb is lesz tőle!

Az alapoktól: húsleves

A tegnapi leves postom után az Adminisztrátor:-)) küldött egy megjegyzést, miszerint érdemes lenne elmélyülnünk a jó húsleves titkaiban. Nem szeretném "osztani az észt", csak leírom hogy én hogy főztem a kérdéses leves(t)eket.
Utána olvastam a szakirodalomban, és sikerült megint egy olyan témát találnom amiről hirtelen vagy 30-féle módot leltem. Ahány ház, annyi leves..és misztikum ( csak darált borssal, egyszer leforrázzuk, fél napot főzzük, ne süssön bele a nap a fazékba..stb ).
Nem tudom, a leghosszabb főzést a gyöngytyúknak szoktam adni, de azt is szét bontom, és így sem fől többet mint max 3 óra, de az már nyugdíjas tyúkból volt.

Sok a duma, lássuk a tényeket: Húsleves by max:

2 db csirke mellcsont ( bőrrel, porcogóval ), 2 db far-hát, szinten kopletten. Megmosom alaposan, a far-hátat középen elvágom, mert így könyebben elfér a fazékban. Hideg vízzel felengedem ( a fazék 5,8 l-es, ebbe a húsra kb rájön 3,5 l !hideg víz! ), teszek rá 1 ek sót, és elkezdem kis energián főzni. Azért csak 1 ek a só, mert inkább a végén sózom, ne érjen meglepetés, és a sók sem egyformák, biztos ami biztos.

Megpucolom a zöldségeket:
3-4 közepes répa, 2-3 fehérrépa, 1/2 karalábé, 2-3 rózsa karfiol ( a többi mehet az azték karfiol-ba ), 1 vöröshagyma ( a legutolsó belső vékony vörös héját rajta hagyom, természetes szinezőanyag ), 3-4 ducibb fokhagyma, 1 ökölnyi burgonya, 1/4 zeller gumó, 1 tv paprika, 1 paradicsom, 1 db szárított fűszer paprika.
Ennyi minden nem mindig megy bele, a lényeges, ami fontos: hagymák, répák, burgonya, de szoktam úgy is csinálni hogy több zöldséget főzök bele, és akkor abból készítek egy házi franciás salit, joghurtos majonézzel, gyors vacsiként.


A répákat egyforma darabokra vágom ( kb. ujjnyi vastagra ), a krumplit és a vöröshagymát egészben, a zellert és a karalábét 3-4 cikkre, a paprika magházát kiveszem. Mindent bele teszek a fazékba, kivéve a fokhagymát. Egy kicsit feljebb veszem az energiát és felforralom. A tetején képződött habot leszedem egy szűrőkanállal, és ha már nem habzik tovább, takarékra teszem, és most teszem bele a fokhagymát, és kb. 10 szem fekete borsot. ( így nem kell a szűrésnél vadászgatni őket ).
Lassú tűzön addig főzöm, míg a zöldségek megpuhulnak ( ez kb.: 1-1,5 óra. ), most kóstolok, mert már minden íz előjött, ha kell sózom.
Lezárom az energiát, és hagyom még egy kicsit, kb 1/2 órát, és utána leszűröm.
A csontos részeket külön teszem, késöbb lefosztom, kiváló a saliba, vagy elteszem és később hasznosítom ( pl: húsos-ravioli-t készítek belőle )
A hagymákat és a paprikát kidobom ( bár néha elcsábulok és megeszem a fokhagymát ), ha esetleg a zeller és a karalábé fás, akkor azt is kidobom.
A levest átszűröm, ha nagyon zsírosnak találom akkor 2-3 papírtörlővel leszedem a tetejéről a zsírt ( simán egyesével ráterítem a tetejére, és a zsír fenn marad a papíron, azt kidobom, általában 2-vel már szép tiszta lesz ).


Ha olyan levest csinálunk ami hasonlít az újházy módon elkészítettre, akkor a húst és a zöldséget gyufa nagyságúra vágom és a végén annyi levessel forralom őssze amennyit kitálalunk.

A natúr levest a legkönyebb eltárolni ezért a főtt zöldségeket és a húst külön tálban szoktuk eltenni.
Tészta befőzése: veszek ki a kész levesből egy kis edénybe pár merőkanállal, vagy sima vegetás vízben főzőm ki a tésztát, és úgy adom tálaláskor az asztalra. Utóbbinál tálalás előtt leszűröm a segédléről.

Remélem hogy kipróbáljátok, és beszámoltok róla, hogy sikerült ( amiénk finom lett:-)) ).

2008. február 2., szombat

A "gyógyító" leves

Köszöntök minden kedves Olvasót, és megköszönöm a lehetőséget hogy megjelenhetek.

Egészséges étkezés, diéta, természetes dolgok...stb, nehéz felsorolni azokat a fogalmakat, melyek ezt a blog-ot jellemzik.

Okos dolgokat sokat lehet olvasni a neten, de gyakorlati útmutató szerintem kevés van. Remélem hogy sikerül egy biztonságos kis "szigetet" kialakítanunk és megmutatnunk, hogy ebben a globalizált világban is módot tudunk teremteni a "normális" ételkészítésre/étkezésre.

Csatlakoznék az előttem szólókhoz, azt hiszem újat már nem igazán tudok mondani, alaposan ki lett a téma taglalva, ezért szorítkozzunk a gyakorlati dolgokra.




Régi népi bölcsesség a húsleves gyógyító ereje, de talán annyira nem tudatosított, hogy mennyire jól lakatja az embert, ha eszik egy csészével.
Együnk hát ebédre/vacsorára egy tálka levest. Hiszen ezt akár egy kis termoszban is eltudjuk vinni a munkahelyünkre, csak egy csésze kell és egy kanál, már ehetjük is. Sokkal jobban járunk vele, mint egy zacskós levessel.
Ahogy már a light ebéd-nél is leírtam, amikor csirke/sertés húst vásárolok, előnyben részesítem a csontosabb dolgokat ( mell, comb, karaj ), és a leeső darabokból levest főzök. Ha akkor nincs rá idő, elrakom a fagyasztóba, arany tartaléknak.
Ha lefőzöm, és nem használom el azonnal, akkor abból fagyasztok le, ( családi 450 gr-os tejfölt/kefírt/joghurtot veszünk, és annak a kimosott fedeles poharában tesszük el ) és szükség esetén előveszem, kiolvasztom és azzal engedem fel a krémlevest ( pl.: a borsókrémleves-em ), és nem kockával ( bár őszintén bevallom, van egy dobozka kékcsirkés [] a kamra polcon, amolyan mentőkötélnek )

Azt gondolom hogy a húsleves főzés folyamata, mint alapdolog, mindenki számára ismert ( bár lehet hogy érdemes volna ezeknek a "titkoknak" a megosztására is szánni egy postot ).


A képen a csütörtöki ebédem látható, annyit extráztam rajta, hogy nem főztem bele tésztát, ( távozz szénhidrát ) hanem inkább "keletiesre" vágtam egy újhagyma zöldjét ( jöjj természetes C vitamin ), de csak a zöldjét!, és azt kevertem a gyufára vágott főtt zöldségekhez, és öntöttem fel a forró levessel.


Hajrá, elő a csészékkel, merítsünk egy adag levest, fogjuk a kezünkbe, és olvassuk el mit is írtak ma a gasztrobloggerek:-))

Jó étvágyat!

Currys lencsekrémleves



Üdvözlök minden olvasót ezen a jó kis blogon, ami úgy gondolom, arra is példa, hogy egy internetes közösség összefogása milyen klassz dolgokat hozhat létre. Remélem a fogyókúra nehezen elviselhető napjait megkönnyítik ezek a receptek, adnak új ötleteket nemcsak a diétához, hanem az életmódváltáshoz is. Sok sikert és legfőképp kitartást kívánok mindenkinek!!

A depressziós, nyirkos sötétségben este hazaesve egy jó kis meleg krémleves gyors és hatásos vigasz egészen tavaszig, emellett sűrű tartalma miatt a jóllakottság némileg illuzórikus érzésével tölt el. Krémlevest lényegében minden zöldségből lehet csinálni, a zöldség(ek) kiválasztása után csak néhány hozzáillő fűszer kell a kamrapolcról, lehet szabadon választani a sűrítés módját, maradjon csak magábanvaló - ez az igazán diétás variáció, mint ez a recept is -, vagy tegyünk bele egy szem krumplit- ez a szénhidrátot dobja meg elsősorban - , legyen tejszínes, netán egy kis-vajas-lisztes-tejszínes alap, aztán szedjük-e tojásra, a végén dobáljunk-e bele vajdarabkákat: ez utóbbi már mind opcionális.
Azaz nincs két egyforma krémleves.


A fenti így készült (2 személyes adag):

10 dkg lencse
1 fej vöröshagyma
2 kk. currypor
1 babérlevél
8 dl víz
1 pohár natúr joghurt (175 gr-os, 1,4%-os zsírtartalmú)
5 dkg specksonka


Egy adag leves az én számításaim szerint - sonka nélkül - 231 kcal-t, 16 gr fehérjét, 35 gr szénhidrátot és 2,2 gr zsírt tartalmaz.

A lencsét reggel beáztattam. Estére már majdnem magától puha lett, de azért a vízzel, az apróra vágott vöröshagymával a babérlevéllel, fél kk. sóval és a curryporral feltettem főni. Lefedve 20 perc alatt teljesen puhára főztem.
Hozzáraktam a joghurtot és botmixerrel pürésítettem. A végén még kellett bele még egy kis curry és só.

Mig a lencse főtt, teflonserpenyőben kicsit megpirítottam a kis darabokra vágott sonkát, az potyogott a tetejére.

Stahl Judit receptje, több curryvel, cayenne-bors nélkül és a kötelező beáztatással.