2008. február 12., kedd

Most akkor hogyan is?

Amikor valaki elhatározza, hogy megszabadul némi súlyfeleslegtől, elkezd kutatni a módszerek között, még akkor is, ha ez nem először fordul elő életében. Ez nem is nehéz, rengeteg van már a neten is. Én most is – mint máskor is – arra jutottam, hogy leginkább a táplálkozástudománnyal már régóta foglalkozó orvosoknak hiszek.

Dr. Zajkás Gábor cikkéből egy rövid idézet: A túlsúlyosok szíve mélyén örökké ott él az olthatatlan vágy valami csodálatos diéta után – mondja Bray, az elhízás világszerte ismert szakértője, majd hozzáteszi: általános jelenség, hogy a fogyás iránti érdeklődés, a fogyókúra elkezdésének elhatározása rendszerint tél végén éri el a csúcspontot. Valóban, legtöbb esetben tél végére alakul ki az a néhány kg-os testtömeg többlet, amivel tavasszal, az elmúlt évben még jól álló fürdőruha felpróbálásakor történik meg a szembesülés. Ez az az egy-két kiló, amiből 10 év alatt 10–12 kg lesz… Tulajdonképpen rövidtávon viszonylag könnyen lehet eredményt elérni a legkülönbözőbb diétás eljárásokkal, de a hosszú távra szóló sikerhez elengedhetetlen a következetes diétatartás, a beteg szoros együttműködése. Ez annak elfogadásával kezdődik, hogy a fogyókúra során kevesebbet szabad enni, mint korábban.

Dr. Pados Gyula cikkében is hasonló következtetést olvashatunk. Eredményes és tartós testsúlycsökkenést csak komplex kezeléssel lehet elérni. Ebben alapvető a diéta, de a diéta betartásához és az eredményességhez szükséges az életmód megváltoztatása is, melyet magatartás- vagy viselkedés-terápiának is szoktak nevezni. Rendkívüli fontosságú a fizikai aktivitás növelése, mert az energia-leadás döntően csak ezen a módon biztosítható. A diétában a legfontosabb az energia-bevitel csökkentése, hosszú távú kezelés során napi 1200–1500 kcal-ra. Ezen belül az állati zsírok bevitelének korlátozása is fontos. Metabolikus rizikófaktorok jelenléte esetén azonban a magas glikaemiás indexű szénhidrátok fogyasztását is korlátozni kell, a fehérjebevitel növelésével együtt. Ez esetben az ajánlott tápanyag-összetétel: zsír 30%, szénhidrát 45%, fehérje 25%.

Igaz, hogy a kalóriaszámolás eleinte elég macerás, de később már elég jól lehet tudni, hogy kb. milyen étel mennyit tartalmaz. És elég is a kb., mert nagyon jó mérce, hogy mondjuk két hét után elkezdünk fogyni vagy nem. Ha nem, csökkenteni kell, ha netán túl gyorsan, egy kicsit meg kell emelni az elfogyasztott mennyiséget.

És ami nekem még az is tetszik, hogy ha egy-egy napon „túlfogyasztás” keletkezett, a következő nap ki lehet egyenlíteni. Például egy ilyen ebéddel.

Jó, tudom, hogy a virsli nem a legjobb (persze a legolcsóbb, virslinek nevezett akármiket nem szabad megvenni!), ki tudja, milyen adalékokat tartalmaz, jobb egy szelet natúr csirkemell, de néha győz a lustaság.

4 megjegyzés:

Rebelle írta...

Spárokban kapható Mester virsli (Master Good termék) 79%-os baromfihúsból készül, nem tartalmaz génmódosított összetevőket, állati eredetű lisztet és zsírt. És még finom is! A gyereknek csak ezt adom!

Névtelen írta...

nem is főleg a virslivel van baj, hanem az ennyire megégetett virslivel. Csak óvatosan vele, mert rákkeltő!

BeckZsu írta...

Jót nevettem a rákkeltő, megégetett virslin, az a helyzet, hogy nem volt égett, éppen csak sült, de tudom, hogy a fotó minősége eléggé sz... szerény. Haldoklik a fényképgépem. Sajnálom, lehet, hogy föl sem kellett volna rakni.

BeckZsu írta...

Rebelle, köszönöm a tippet, ki fogom próbálni. :)