(súly)Vesztőhely

A sárgarépa

2009-03-03T15:22:00.005+01:00

A sárgarépáról igazán elmondhatjuk, hogy mindennapi eledeleink egyike, holott önálló ételként tulajdonképpen ritkán fogyasztjuk, annál inkább ételeink alkotórészeként. A gyökérfélék (sárgarépa, petrezselyem, cékla, torma, retek stb.) közül táplálkozás-élettani szempontból a sárgarépa jelentősége a legnagyobb.
Mivel vízben nem oldódó rostokat is tartalmaz a sárgarépa, hasznos tulajdonságai is érvényesülnek az emésztés folyamatában. Rendszeres fogyasztása kiegyensúlyozott bélműködést eredményez.
Mindezeken túl a sárgarépa kellemes ízű, rengeteg formában felhasználható, szinte nélkülözhetetlen, jellemző nyersanyaga a magyar konyhának. Alacsony energiaértéke 218 kJ (52 kcal) is hozzájárul ahhoz, hogy számos diétában fogyasztható, így pl. fogyókúrában, szív- és keringési betegségekben. Kedvező rosttartalma miatt emésztőszervi megbetegedésekben is hasznos. Mivel C-vitamin-tartalma sem elhanyagolható (20 mg/100 g), és illóolaj-tartalma miatt íze igen kellemes, a legtöbb diétás étrendben fogyasztható, hasznos nyersanyag. A sárgarépa karotintartalma az ételek elkészítése során sem szenved jelentős veszteséget, mindössze 10–15%-ra tehető ez az érték. A nyers állapotban fogyasztott sárgarépánál természetesen még ennyi veszteséggel sem kell számolni. Éppen ezért helyes, ha nyers saláták alkotórészeként is fogyasztjuk. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a főtt sárgarépa emészthetősége sokkal kedvezőbb.

Éppen azért, mert ilyen kiváló tulajdonságai vannak, vétek lenne, ha csak a hús- vagy más levesbe főtt répát tudnánk elképzelni ételként. Ráadásul egész évben kapható, elérhető áron. Ilyenkor, tél vége felé szükségünk van vitamindús ételekre, már mindenki tudja, hogy maga a sárga szín is kedvezően hat még a hangulatunkra is.
A hagyományos sárgarépa-főzeléket gyerekkoromban meg sem ettem, most sem a kedvencem. De nagyon sokféle módja van még az elkészítésének azokon kívül, amiket már eddig is ajánlottam – ezen a helyen is.
Például nagyon jó szívvel ajánlom a tejszínes répát, valamint a gratinírozott (csőben sült) változatot; mindkettő alkalmas akár hús mellé, akár önmagában.
Jó étvágyat kívánok hozzá.

Csirkemell és kelbimbó

2009-01-28T09:35:00.004+01:00

A kelbimbót sokan nem szeretik, azoknak javasolom, hogy próbálják meg különböző formában elkészíteni, hátha mégis sikerül megkedvelni, hiszen azonkívül, hogy finom (szerintem), nagyon egészséges is.

Ebben a receptben majonéz és szalonna is szerepel, de annyira kevés, hogy nem kellene félni a hizlaló hatásától, de aki esetleg szigorúbb diétát tart, nyugodtan cserélje kevés olajra, ebben az esetben érdemes a csirkét kicsit erősebben fűszerezni.

Frissítés...

2009-01-28T09:29:00.003+01:00

Én mindig magamra veszem a figyelmeztetést, hogy elhanyagoljuk ezt a blogot. Főleg azért, mert jogos. És miért van ez így? Nekem nem az a gondom, hogy nem lenne mit ideírni, elég gyakran készítek olyan ételeket, amelyek az én fogalmaim szerint teljesen alkalmasak súlycsökkentő, de legalábbis -megőrző étrendhez. Amit nem tudok eldönteni, hogy jó-e az, ha egy időben írom le a saját oldalamra és ide is. Valahogy ez nekem furcsa. Szerintem kellene legalább néhány nap – de inkább még több – eltolódás.
Nagyon örülnék, ha megtudnám, hogy erről másoknak mi a véleménye, hogyan is legyen?

Roston sült zöldségek

2008-11-30T14:09:00.002+01:00

Már megint felszedtem egy pár kilót.
Ezért beiktattam egy kis diétás menüt mára.

Cukkinit, gombát és paradicsomot sütöttem az elektromos grill sütőmön. Nagyon egyszerű elkészíteni. A zöldségeket megmostam. Majd a paradicsomot félbe vágtam,sóztam,borsoztam,a cukkinit hosszanti szeletekre vágtam kb. 1 cm vastagra,sóztam, borsoztam, a gomba tönkjét kivágtam a mélyedésbe olíva olajat, sót borsot tettem.
Így kezdtem el sütni, addig amíg megpuhulnak.
Mellé basmati rizst főztem.
A család férfi tagjainak pedig roston sült csirkemell filét sütöttem mellé.

Paradicsomos tonhalsaláta

2008-11-04T18:41:00.008+01:00

Milyen a véletlen, éppen elkezdtem recepteket nézegetni – először a sajátjaimat –, hogy eltervezzek egy súlycsökkentő menetrendet. Mert mint tavaly is, próbálok ilyen módon is felkészülni a karácsonyra. Bizony, én is nagyon régen írtam ide, mások is, kapóra jött Grenadine figyelmeztetése.

Első lépésként valamelyik nap csináltam egy jó kis salátát vacsorára.

Felvágtam egy fej lila hagymát, kicsit megsóztam. Nagyobb darabokra vágtam két szép nagy paradicsomot, összekevertem, két kanál citromlevet locsoltam rá, aztán beleforgattam egy tonhalkonzervet úgy, hogy az olajat előzőleg leöntöttem róla, amennyi még maradt rajta, az éppen jó a salátához.

Hogy még érdekesebb legyen, körülnéztem a hűtőben, és még beleraktam egy fél avokádó darabjait és néhány kocka mozzarellát, meg persze egy kis bazsalikom sem maradhatott ki.

Igazán ízletes, kiadós vacsora lett, most már csak a folytatást kell kitalálni és végigcsinálni.

Sütialap tojás, liszt és cukor nélkül

2008-09-08T22:05:00.004+02:00

A tegnapi sütink úgy született, hogy sürgősen el kellett fogyasztanunk nagyobb mennyiségű szedret és almát.

Mivel a tésztában sem fehérliszt, sem cukor, sem tojás nincs, úgy éreztem, a receptnek ezen a blogon a helye.
Ugyan a krém tejszínes krémsajtból készült, de sovány krémtúróval is ugyanolyan finom, ám alakbarátabb lenne. Csak növényi alapú krémmel is ki lehetne váltani - nálam ez nem volt szempont - és vegán diétába is beleférne.

Szedres sajttorta almás alapon

25 dkg zabpehely
4 db alma
1/2 dl olaj
1/2 citrom leve

40 dkg friss krémsajt vagy krémtúró
3-4-5 (ízlés és diéta szerint) evőkanál méz
1/2 citrom reszelt héja

50 dkg szeder

Az almát lereszelem, meglocsolom a citromlével, összekeverem a zabpehellyel és az olajjal. Negyed órát állni hagyom, hogy a zabpehely az alma nedvességétől megpuhuljon, közben a sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy 24-26 cm átmérőjű kerek tortaformát kiolajozok, és a masszát belenyomkodom, 25-30 perc alatt megsütöm.
Míg az alap hűl, a krémsajtot/krémtúrót habosra keverem a mézzel és a citromhéjjal, majd a már hideg alapra kenem.
A torta tetejét kirakom a szederszemekkel, behűtöm.

minden társbloggerek megjelenésére számítunk...

2008-08-02T18:09:00.004+02:00

Hello Kedves Mindenki!

Örömmel és meghatódva értesítem a nagyérdeműt, hogy Lilahangya és Szazala személyében két kedves gasztroblogger is megtisztelt minket a Kreatív Blogger nevű vándordíjjal, amit ezúton is nagyon köszönök az összes társszerző nevében!

...és köszönöm a mamámnak, aki nélkül sohase sikerült volna...
és a menedzseremnek is "- Szeretlek Bill!"...
és végül kedves barátaim, drukkoljunk együtt a Világbékéért!* - hihihi...

A szabályok értelmében most fel kellene terjesztenem öt másik Kreatív Bloggert a díjra, hogy akadály nélkül vándorolhasson tova, de én cseppet sem érzem magam kompetensnek egy ilyen horderejű kérdés eldöntésében, tekintve hogy ez egy közösségi blog, úgyhogy mindenkit tisztelettel felkérek, hogy a kommentekben tessenek megtenni tétjeiket, és az első öt bloggernek, aki jelölve lészen, szeretettel elküldjük a díjazást :-)

----------

A rend kedvéért azért bekopizom ide a szabályokat is:

- kiteszem a logót a blogomba...- pipa
- belinkelem azt a személyt, akitől kaptam... - pipa
- megnevezek 5 blogot - belinkelem a blogokat... - mégnempipa
- üzenetet hagyok a kiválasztott személyeknek... - ezt majd elintézem

------------
*Ez persze csak vicc volt, viszont erről eszembe jutott egy poént amit nemrég olvastam valamelyik blogon, ahol a bloggerina épp egy esetleges közelgő háborúval kapcsolatban fejtette ki az aggodalmait, mire valaki bekommentelt neki, hogy csak gondoljon arra, hogy egy háborúban milyen könnyű fogyókúrázni :-D .... jó, kicsit morbid, de azért vicces

Hideg levesek ideje

2008-06-22T20:51:00.005+02:00

Nyáron a fogyókúra is könnyebb. Nem csak azért, mert a nagy melegben enni sincs kedvünk, hanem mert igazán tobzódhatunk a kalóriaszegény hozzávalókban.
Az alábbi gyümölcslevesben semmi hízlaló nincs, sőt, a gyömbérnek mintha zsírégető hatása is lenne (vagy nem?).

Hideg gyömbéres sárgadinnyeleves

1 nagyobb vagy 2 kisebb sárgadinnye
fél diónyi gyömbér
1 lime

A sárgadinnyét megtisztítom, nagyobb darabokra vágom, a gyömbért lereszelem, majd az egészet simára-habosra turmixolom. A levest jól behűtöm. Tálaláskor a lime lereszelt héjával szórom meg és limegerezdekkel tálalom.
2 adag

Grillezett lazac zöldspárga ágyon

2008-05-23T10:49:00.005+02:00

Hozzávalók 1 főre:

20 dkg lazacfilé bőre nélkül
15-20 zöldspárga feje (használhatjuk az egész szárat is)
2 újhagyma
1 szál thai citromfű (esetleg helyette aprított koriander a hal tetejére, tálaláshoz)
2 dkg vaj
2 evőkanál olívaolaj
só, bors

Elkészítés:

A lazacot megmostam, szárazra töröltem. Szemöldökcsipesszel kihalásztam belőle 2-3 szálkát, majd sóztam, borsoztam. Egy serpenyőben olívaolajat hevítettem, beledobtam a hosszában négybe vágott citromfüvet, majd a hal mindkét oldalát 2-2 percig sütöttem. Mivel alapvetően szerencsés alkat vagyok, pont eltaláltam az ideális sütési időt: a hal - ahhoz képest, hogy annyira nem szeretem:) - csodásan omlós lett. Közben a spárgafejeket a megmelegített vajon ressre pároltam, hozzáadtam a felkarikázott hagymát, picit megsóztam, megborsoztam. Tálaláskor a spárgát egy tálba tettem, ráhelyeztem a lazacot, tetejére egy lime szeletet biggyesztettem.

Karcsúsító zöldség leves

2008-04-15T10:57:00.008+02:00

Már régóta tervezem, hogy leírom ezt az egyszerű levest. Csak most készítettem róla fényképet. Én vagyok a megtestesítője annak, hogy állandóan vigyáznom kell, hogy mit eszem. Ez sajnos meg is látszik rajtam, mert nem mindig sikerül! Ugyanis imádok enni!
Amikor ilyet főzök a család is ezt eszi, csak nekik tortellinivel készítem.
Külön megfőzöm nekik a félkész tortellinit. Kipróbáltam már a Lidlben és a Plusban kaphatókat, és finomak. A leves betét mindennap változtatható (pl: májgombóc, pirított tészta, sima tészta stb.).

A hozzávalók tetszőlegesen változtathatók, de krumplit sohasem teszek bele mert az nagyon hizlal.
Most egy fél fej káposzta, zeller,1 db kaliforniai paprika, 5 szál gyökér, 5 szál répa, hagyma, fokhagyma került bele.
A hozzávalókat apróra vágtam és vízzel felöntöttem. Sóztam ,borsoztam és bazsalikommal ízesítettem. Ebből az adagból nagyon sok lett, de most ezt eszem legalább 3 napig.

Könnyű tepsis egytálételek

2008-04-10T17:30:00.004+02:00

Csirkecomb cukkinivel vagy csirkecomb répával

Süt a nap, remélhetőleg lassan levesszük a kabátot, és engem furdal a lelkiismeret, mert finoman szólva nem vittem túlzásba eddig a fogyósdit. Így aztán körülnéztem, hogy mit kellene főzni, hirtelen ez a kettő jutott eszembe. Egyszerű, nincs vele sok tennivaló, és nem utolsósorban, szeretem is.

Persze, ha komolyan vesszük a diétát, akkor a nem kell hozzá külön köret, legfeljebb a család többi tagjának. Fokozni lehet azzal, ha lehúzzuk a csirke bőrét, a szalonna pedig teljes mértékben elhagyható, bár egy igazán húsos, és nem zsíros szalonna szerintem akár bele is férhet, ízesítőként.

70. Post: Burgonya főzelék (fémedényben)

2008-04-08T15:38:00.007+02:00

Folytatnám a fémedényekkel/főzési rendszerekkel készíthető ételek bemutatását, mégpedig a burgonyafőzelékkel.

Készítése zsiradék nélkül, tejfölös-teljes kiőrlésű lisztes habarással történik.

Burgonyafőzelék (tejfölös, zsiradék nélkül):

Hozzávalók: 1 kg burgonya, 1 babérlevél, 1 pohár tejföl (12%-os), 2 evőkanál teljes kiőrlésű liszt, bors (őrölt), ételízesítő (só), pár csepp ecet.

A burgonyát meghámozzuk, és nem túl vékony karikára szeleteljük. Annyi vízben tesszük fel főni, amennyi éppen ellepi. Babérlevelet teszünk bele, és fűszerezzük (bors, ételízesítő. Rátesszük a fedőt, és a tűzhely legkisebb lángján a zöld jelzés végéig melegítjük.

Közben a lisztet a tejföllel csomómentesre elkeverjük, és az fedő levétele után lassan belekeverjük a főzelékbe. Nyitva még pár percig együtt melegítjük, kevés ecettel igény szerint savanyíthatjuk.

A kibővített verzió itt megtalálható.

Pirított kelkáposzta dióval és málnás balzsamecettel

2008-03-05T13:39:00.004+01:00

A kelkáposzta rokonai a fejes káposzta, brokkoli, kelbimbó, a leveles kel, de hasonló szálak kötik a kínai kelhez vagy a vörös káposztához is. Ameddig e rokonság valamennyi tagját az ételkészítés területén a legváltozatosabb módon felhasználják: salátának, köretnek, levesek készítéséhez, kitűnő előételekalapanyagai, addig a kelkáposzta szerepe kimerül a belőle készülő főzelék elkészítésével.
A kelkáposzta a fejes káposzta közeli rokona, fodros levelekkel. Minél sötétebb a kelkáposzta, annál jellegzetesebb az íze.

Ez az értékes főzeléknövény az év minden időszakában kapható. Megbecsülendő ásványianyag-tartalma, markáns íze, étvágygerjesztő szép színe.
A zsenge kelkáposztából kitűnő saláták készíthetők, ízes lében főzött levelei bundázva, rántva is kitűnőek, ha egy kis tartármártást is kínálunk hozzá. Számtalan önálló étel is készíthető belőle és lehet újszerű színfolt, egy eddig kevésbé ismert ízvilág terített asztalunkon.

A kelkáposzta remek csonterősítő. Kalciumtartalmát a szervezet ideálisan fel tudja használni a magnéziummal és a káliummal együtt. A kelkáposztában előforduló kálium a kalciummal együtt szabályozza a vérnyomást, valamint jótékonyan hat a szívizom működésére, a szabályos szívverésre.
A kelkáposzta (a káposztafélékkel egyetemben) kitűnő rákellenes élelmünk. A növényben nagy mennyiségű béta-karotint találunk. Ez lényegesen elősegíti az immunrendszer működését, és ezzel az egész szervezet védelmét. Gyulladásos betegségekre is ajánlják a kelkáposztát, hiszen a benne található A-vitamin hasznosítását E-vitamin-tartalma még jobban elősegíti. B-vitamin-tartalma pozitív hatással van az emésztésre és az idegrendszerre. Ha a B-vitaminhoz csatlakozik még egy-két ásvány (mint a magnézium és a mangán), akkor többszöri fogyasztás után kiegyensúlyozott személyiségnek érezzük magunkat. És a kelkáposztában egyszerre van meg a B-vitamin és a szükséges ásványi csatlakozók.
Előnye még hogy nátriumban szegény, és 100 gramm energiaértéke csak 30 kcal.

Hozzávalók:
25 dkg kelkáposzta
1 marék dió
1 ek dióolaj
1 ek málnás balzsamecet
só
frissen őrölt bors
A káposztát falatnyi darabokra vágom és dióolajon lefedve megpárolom. Sózom, frissen őrölt borssal megszórom, majd tálaláskor csepegtetek rá málnás balzsamecetet.

Az okos infok a kelkáposztáról az origo-ról származnak.

Csirkemell zöldbabbal

2008-03-04T09:25:00.003+01:00

Nem először főzök ilyet, de azért néha szabad ismételni. Most – azon kívül, hogy szeretem – azért vettem újra elő, mert nagyon remélem, hogy hamarosan lesz a piacokon friss, új zöldbab, és így már bátran el merem használni a tavaly befagyasztottat.

Szerintem remekül beleillik egy súlycsökkentő diétába, ha még fokozni akarjuk, akkor tejföl helyett joghurttal készítsük.

Cikkajánló

Találtam egy (szerintem) érdekes cikket az nlcafén, szerzője a low carb diéta mellett érvel. Az én véleményem továbbra is az, hogy aki diétába, illetve életmódváltásba akar fogni, tájékozódjon minél több helyen, aztán válassza ki a számára megfelelő módszert.

Egyhetes rizskúra

2008-02-28T13:17:00.043+01:00

Írta: Mamma

Ha a világ lakosságának egyharmada naponta háromszor rizst fogyaszt és alapvető élelmiszerként kezeli, akkor a rizs tudhat valamit. Nézzük csak meg azokat az ázsiai népeket, ahol a rizs mellett nagyon sok friss zöldséget, könnyű húsokat és halakat fogyasztanak, nagyon kevés zsiradék mellett. Nemcsak vékonyak, de hosszútávú statisztika bizonyítja, hogy hosszabb élettartamra is számíthatnak, és némely országban az alacsonyabb szintű orvosi ellátás ellenére is egészségesebbek és messze nem sújtják őket korunk betegségei olyan mértékben, mint bennünket. Ennek természetesen sok egyéb oka is van, de annyi biztos, hogy az étkezés kulcsfontosságú.
Szintén vizsgálatok támasztják alá azt is, hogy mennyire megbomlik ez az egyensúly, ha a nyugat a maga magasfeldolgozottságú élelmiszereivel elárasztja az ókori Keletet. Ha a kínai televízióban McDonald’s reklámok buzdítják a fiatalokat az ottani étkezésre, ahelyett, hogy a saját, ősi fogásaikat fogyasztanák, és a bangkok-i utcai mozgóárusok sem a berögzült, felettébb ízletes streetfood-portékáikat árulják, akkor nem kell csodálkoznunk, hogy már a gyerekek is kövérek, tunyák, a felntőttek pedig többet járnak orvoshoz.

De térjünk vissza a rizsdiétára (vagy nevezzük inkább kúrának), ami európai keretek között is teljes sikerrel végezhető. Ha beírjuk a keresőbe a rizsdiéta szót, számtalan találat között válogathatunk. Ezekből fölösleges idéznem, akit érdekel, kérem, olvassa el őket, igen hasznosak. (Legvégén felsorolok néhányat.) Itt most csak a lényeget foglalom össze:

A rizs ilyenkor tavasszal különösösen jót tesz szervezetünknek méregtelenítés céljából. A téli ünnnepi kosztolás nemcsak kilókban mutatkozik meg, de láthatatlanul is, aminek a következményeit csak jóval később érzékeljük. A megfelelő rizskúra tisztít, eltávolítja szervezetünkből a lerakódott salakanyagokat, ezáltal szépíti a bőrt, és nemutolsó sorban fogyaszt is!
Több diétát átolvastam, ennek alapján kétfajtát ismertem meg. Egyik a drasztikusabb, amelynél a napi ötszöri rizs mellett csak zöldséget és gyümölcsöt lehet enni. A másik már jóval engedékenyebb, de épp ezért pontosabban kell az előírásokat betartani. Itt már lehet zsírszegény halat és fehér húst, valamint tejterméket is fogyasztani, természetesen mindig zsírszegényen. Ebből a szempontból ez a diéta, vagy inkább kúra erősen hasonlít az általam kedvelt LowFat 30 életformához, talán ezért is volt szimpatikus.

Én a szigorúbb kúra mellett döntöttem, mert rövid távon jobban bíztam benne és logikusabbnak tűnik, hogy hús és tejtermék nélkül a tisztulási és fogyási folyamat alaposabb. Ezt a diétát nem érdemes egy hétnél tovább fenntartani, mert egyrészt unalmas lehet, de hiányoznak belőle alapvető elemek is: alig tartalmaz fehérjét. De egy hét teljesen rendben van. Viszont úgy döntöttem, ha már diétás kúra, akkor megadom a módját. Mindenkinek javaslom, hogy finom zöldségeket, ritkán vásárolt gyümölcsöket is vegyen, kényeztesse magát, hogy nagyobb kedvvel álljon neki a rizsevésnek. Mert azt is meg lehet únni valamikor...
A legörömtelibb mellékhatást még nem is említettem, végül ez is vonzóvá tette számomra: ennél a kúránál nincs éhezés, mert a rizs jóllakat, a zöldségben lévő rostanyagok szintén. És ezt tényleg magam is tapasztaltam! Hát ha másért nem, ez már megéri, nem?
Egy étkezésnél 3 evőkanálnyi (szárazon mért) rizst főztem. Ez 50 g-nyi, vagyis egy hét alatt épp 1 kiló rizsre lesz szükségünk. A magasabb keményítőtartalma miatt szinte mindegyik oldal kerekszemű (rizottónak való) rizst írja. Ezt én hosszúszemű rizssel váltogattam, néha keverve, a célnak megfelelően. Több leírásban javasolják, hogy főzzük meg a rizst akár 2 napra is. Ezt nem tettem, nem is javaslom, mert már a főzés is öröm, a rizs pedig másnapra nem olyan kívánatos, legfeljebb egy napi adagot főztem. Hagyományosan dupla annyi vízben teszem fel, most viszont kétésfélszeresét vettem, mert álltában kiszárad a rizs. A rizst egy lábasba teszem, ráöntöm a 2,5x-ös vizet, kevés sót, lefedem és felteszem forrni. A vizet 2-3 percig hagyom forrni, akkor lekapcsolom alatta a kerámialapot, átkeverem és lefedve hagyom. 25 perc múlva a rizs puha. Ugyanezt mikróban is el lehet készíteni.

Vásároljunk egy halom nagyon-szeretem-zöldséget és gyümölcsöt és ebből állítsuk össze a rizsünkre a feltétet. Mélyen egyet értek Rossamelával, aki azt mondja, hogy ha már fogyókúra, ha már saját elhatározásból kevesebbet, máshogy eszünk, akkor ne csak ízletes legyen, hanem akár végletes, markáns ízvilágú is. Így a szemünk és a lelkünk is táplálkozik. Emiatt használjunk nyugodtan sok fűszert! Marokszámra tegyünk az ételbe zöldfűszereket (időben vegyük meg!), és lessük el az ázsiai konyhákból is a csípős, erőteljes, markáns ízeket! (Jöhetnek akár indiai zöldséges curryk is, a tejtermék nélkül.) Bátran próbáljunk ki mindent azon az egy tányéron, sok-sok fantáziával.
Néhány fotót készítettem, és adok még néhány ötletet. Ahhoz, hogy ne únjuk meg a 21 rizses étkezést, variáljuk, amennyire csak bírjuk. Édesen is el lehet készíteni, ennek sincs akadálya, de akkor nem tejberizs, hanem vízberizs lesz belőle.

Italok: ezen a héten csak teát iszom, de azt a legkülönbözőbb formában. Na jó, egy kicsit csaltam, mert a reggeli kávémról nem szeretnék lemondani, azt már túlzásnak éreztem. De utána egy kevés fekete-, majd zöld-, oolong-, fehér- és gyümölcsteák váltják egymást. Citromlé helyett ecettel is ízesítem, mégpedig 1 teáskanálnyi enyhe gyümölcsbalzsammal! Érdemes kipróbálni.

Eredmény: valóban semmi éhségérzet. (Ezt tényleg nem hittem volna!!) Még szeretem a rizst! Sőt, újabb és újabb összeállításokkal kísérletezem. Lehet, hogy belemagyarázás, de a közérzetem mintha jobb lenne. Persze, jön a tavasz! És ami a legmeglepőbb: mínusz másfél kiló, minden bizonnyal a hírhedt jojóeffektus nélkül!

Néhány receptötlet. A rizst minden esetben a fenti módon megfőztem, a zöldséget pedig többnyire gusztusosan a tetejére pakoltam. Hogy ne únjam nagyon, a zöldségekből levest is főztem, természetesen csak magától a zöldségtől lett sűrű, tejszín vagy liszt nélkül és a rizst betétként tettem bele.

Rizs naranccsal és sárgarépával
3 ek rizs (kerekszemű)
1 ek olívaolaj
1 fej hagyma
2 db közepes sárgarépa
1 db narancs
sok reszelt szerecsendió
só
Az olajban megpirítom a felvágott hagymát. Beleteszem a karikára vágott répát, teszek alá 2-3 kanálnyi vizet vagy alaplevet és 5 percig párolom, hogy még roppanós maradjon. A rizst bőven megszórom frissen reszelt szerecsendióval. A narancsot kifilézem, a gerezdeket elvágom és a répával együtt ráteszem a rizsre.

Rizs szójaszószos salátával
4 ek rizs (vegyesen)
100 g vegyes zöldsaláta
2 karika ananász (ha lehet, friss)
1 ek olívaolaj
1 ek szójaszósz
2 ek narancslé, frissen (ha ízlik hozzá)
1 tk currypor
A salátát összekeverem a felvágott ananásszal és az öntettel, a rizst bőven megszórom a curryvel és ráhalmozom a salátát.

Rizs vietnámi sárgarépával
4 ek rizs (vegyesen)
2 db sárgarépa
½ db cukkini
1 ek szezámolaj
1 db chilipaprika (vagy 1 mk chilipehely)
2 ek rizsecet
2 ek citromlé, frissen facsarva
2 ek halszósz
1,5 ek barna nádcukor
A répát és a cukkinit julienne-re vágom. Egy kis lábasban felteszem forrni a mártás összes hozzávalóját és beleteszem a zöldségeket. Csak egyszer kell, hogy forrjon és kész is. Az egészet a csípős levével együtt rákanalazom a rizsre.
A legfinomabb ez a zöldség volt, ezért kétszer is elkészítettem.

Rizssaláta rucolával és paradicsommal
4 ek rizs (kerekszemű risottorizs)
50 g-nyi rucola
2 db paradicsom
2 ek olívaolaj
1 ek balzsamecet
só, bors, esetleg pici cukor
A rucolát megmosom, esetleg felvágom, a paradicsomot is. Összekeverem az olajjal, a balzsamecettel és beleforgatom a rizsbe.

Rizs aszalt gyümölcsökkel és vaníliával
4 ek rizs (vegyeset használtam)
50 g aszalt gyümölcs (szilva, barack, áfonya)
1 db citrom reszelt héja
4 cm vaníliarúd
barnacukor a tetejére
A rizst a kétésfélszeres vízzel a felvágott gyümölcsökkel együtt felteszem párolni. Hozzáteszem a felhasított vaníliát és 25 perc alatt megpárolom. Belekeverem a citrom reszelt héját is. A tányéron megszórom a nádcukorral, minden rétegnél, ahogy eszem.

Indiai paradicsomleves rizsgombóckákkal
1 ek növényi olaj)
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
250 ml darabos paradicsomkonzerv
1 db chilipaprika
1 db babérlevél
½ tk római kömény
½ tk koriander, őrölve
1 cm gyömbér, reszelve (vagy 1 tk gyömbérpor)
½ mk fekete bors
300 ml csirkealaplé
1 mk cukor
½ mk só
6 ek főtt rizs
Egy lábasban felforrósítom az olajat, megpirítom benne az apróra vágott hagymát és a fokhagymát, beleteszem a paradicsomot, a fűszereket és a folyadékot és 5-10 percig párolom. A végén még ízesítem, vagy öntök még hozzá egy kis folyadékot, ahogy szükséges.
A puhára főtt, sós rizsből vizes kézzel kicsi gombócokat nyomkodok és a leves tetejére ültetem őket.
2 tányérnyi lesz / Eredeti recept itt. Ugyanezzel a módszerrrel olasz, vagy más ízesítésű levest is lehet készíteni.

Rizs kapros spenóttal
4 ek rizs (kerekszemű)
1 ek olívaolaj
1 kis fej hagyma
100 g leveles spenót
½ csokor kapor (ha lehet, friss)
só, bors
1 marék rucola
1-2 db paradicsom
A rizst megfőzöm. Egy lábasban felhevítem az olajat, megforgatom benne a karikára vágott hagymát, és beleteszem a spenótot. Ha kész, elkeverem benne a kaprot, sóval, borssal fűszerezem. A rizsre teszek egy maréknyi rucolát és melléteszem a felvágott paradicsomot.
Kisvirág receptje nyomán.

Rizs csípős kelkáposztával
1 ek olívaolaj
1 szál újhagyma
½ szál szárzeller
1 db chilipaprika (vagy hegyes)
2 gerezd fokhagyma
¼ fej kínai kel (vagy kelkáposzta)
só
Az olajon megpirítom a felvágott újhagymát, beleteszem a szárzellert, a paprikát, fokhagymát és a felvágott kelt. Pici vízzel párolom néhány percig, amíg a kel már nem olyan kemény.
A receptötletet Annánál találtam.

Rizs gombás paradicsommal
1 ek olívaolaj
1 kis fej hagyma
3 fej csiperkegomba
2 gerezd fokhagyma
friss zöldfűszerek
200 ml kész, házi paradicsommártás
Az olajban megpirítom a hagymát, beleteszem a karikára vágott gombát és összeforralom. Só, kevés bors, a végén pedig a tördelt fokhagyma megy bele. Sok felvágott zöldfűszerrel átforgatom. A rizs tetejére teszem a paradicsommártást, arra a gombát.
(Ennek a paradicsomos zöldséges mintájára készíthetünk ratatouille-t, caponata-t, vagy egy lecsószerű mártást is, ezt a végtelenségig lehet variálni!)

Indonéz sült rizs (Nasi goreng)
4 ek rizs (hosszúszemű)
1 ek növényi olaj
1 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 cm friss gyömbér
1 db sárgarépa
1 db kaliforniai paprika
100 g brokkolirózsa
só, bors
1 ek világos szójaszósz
1 mk kurkuma
kevés citromlé, ízlés szerint
1 ek chilimártás, készen
Először készre főzöm a rizst, de ebben az esetben jobb, ha az már készen is van. Közben az öszes zöldséget felaprítom. A wokban felhevítem az olajat és beleteszem a hagymát, a fokhagymát és a gyömbért. Egy perc után megy rá a sárgarépa, majd a paprika és a brokkoli is. Néhány perc majdnem füstölős, tologatós pirítás után kész. Ízesítem és még a wokban alákeverem a főtt rizst és hirtelen összeforralom.
Maci receptje után, de hús nélkül

Források a leíráshoz:
Femina Rizsdiéta
Nol Fogyókúra: csoda helyett kitartás
Harmonet Méregtelenítés rizzsel
Mindmegette Szőlő- és rizsdiéta

A főzési renszerekről ( Zepter/AMC ): rakott burgonya

2008-02-21T10:50:00.005+01:00

Ígéretemhez híven folytatnám a főzési rendszerekről való elmélkedésemet.

A visszajelzések alapján azért pár röpke mondatot a rendszerekről:

Zárt rendszerben történő ételkészítés, energia takarékosan, és zsiradék és só mentesen ( vagy legalábbis csökkenetett mennyiségben ).A zárt rendszer előnye: kevesebb a vitamin és ásványi anyag vesztesége, relatív kevesebb energiával, hiszen nem veszik el a gőz.

Torony főzés: az egymásba illeszkedő edényekben egy energián elkészíthető több étel és a körete, pl vadas és felette a zsemlegombóc

Az ún. gyorsfőző/kukta fedő: lerövidíti a főzési időt, és csökkenti az energia felhasználást: pl. töltött káposzta kb. 10 perc ( a jelző pálca kiemelkedésétől számítva )

Nem feladatom a termék értékesítése, csak a saját tapasztalataimat kívánom megosztani, ezért pár szó a zepterről itt az edényekről, és itt, és itt is.

De nézzük ezt a gyakorlati oldalról: A rakott burgonya

Nyers burgonyából, olaj és más zsiradék hozzáadása nélkül, minimális só ( ételízesítő ) felhasználásával.

Elkészítési idő: kb. 50 perc.

Rakott burgonya:

A hozzávalók:1 kg burgonya, 7 db főtt kemény tojás, kolbász ( 5-5 dkg füstölt és lecsó kolbász ), 1 pohár 450 gr-os 12%-os tejföl, ételízesítő

A krumplit meghámozom, vékony karikára vágom, és annyi vízben tárolom ami ellepi. A tojást és a kolbászt felkarikázom, a tejfölt kikeverem 1 tk vegetával és 2 ek vízzel.

Az edénybe rétegezem, alura burgonya és locsolok egy kis vizet is, erre kolbász, tojás, ha még akarok akkor egy kis ételízesítő, és meglocsolom a tejföllel.

Addig rétegezem amíg van alkatrész, de fontos hogy felülre a tejföl maradjon. Közben is locsolok egy kis vizet közé, úgy kb 2-3 ek mennyiségben.

A fedőt rátéve a legkisebb égőn, a legkisebb lángján a zöld végéig melegítem, majd ha elérte , lezárom, és akkor még rajta hagyom kb. 20 percet.
Pompás egytálétel, lehet variálni, egy kis reszelt sajttal a végén megszórni és rápirítani, a kolbász helyett virsli, vagy akár ez el is hagyható.

Forrás: Zepter Magyarország ( képek)/ Gálné Szilágyi Ibolya ( recept alapok )

Levest enni kell

2008-02-19T17:25:00.005+01:00

Levest enni kell, mondta mindig anyukám. Kell, mert kell a folyadék, megtölti a gyomrot, enyhíti az éhséget, átmelegít, ráadásul fajlagosan olcsó. Nem voltam soha nagyon leveses, de már kezdek elég öreg és talán bölcs is lenni, hogy belássam, anyukámnak ebben is igaza van. Fogyókúrázóknak is nagy segítség lehet a leves, hiszen még egy gazdag ízű levesben is spórolhatunk a kalóriákkal.
Ilyen ez az áttetsző zöldségalaplé, használható további ételek (pl. rizottók, de az nem ennek a blognak a témája) készítéséhez, illetve érdekes levesbetéttel ünnepi fogás lehet belőle.
Nagyon elegáns fürjtojással, pláne, ha mint nekem most volt, ez a fürjtojás némi időt eltöltött egy szarvasgombával összezárva. Ahogy a szánkban a lágy tojássárgája kiömlik a fehérje-burokból, hatalmas szarvasgombaíz-áradat hat az érzékeinkre. De hogy még fokozzam az élvezetet, kevés fűszeres ízű, fekete trombitagombát is tettem bele – köszönet érte Zsuzsának.
Az egyik betét is elég lenne, de így együtt igazán pazar leves lett – hiszen nem kell, hogy a fogyókúra csak a lemondásról szóljon.

Zöldségleves, zöldségalaplé

1 evőkanál olívaolaj
1 nagy fej vöröshagyma
3 nagy gerezd fokhagyma
2 sárgarépa
1 negyed zellergumó vagy 2-3 szárzeller
1 fehérrépa
1 póréhagyma
1-2 ág kakukkfű vagy 1 mokkáskanál szárított kakukkfű
1 ág rozmaring
5-6 szem szegfűbors
1 babérlevél
4-5 liter hideg víz
só
bors

A zöldségeket megtisztítom, darabolom, az olajon gyengéden megpárolom. A sárgarépától gyönyörű sárga színt kap, ezt nem szabad kihagyni belőle. Felengedem a vízzel, hozzáadom a fűszereket, majd az egészet enyhe tűzön, lassan gyöngyöztetem 1-1,5 óráig. Levesszűrőn leszűröm, majd ha teljesen tükrös tisztaságú levet akarok – a klasszikus erőleves-tisztítási módszer itt nem jöhet szóba, ha vegetáriusoknak készül –, finomabb szűrőn, konkrétan kávéfilteren is átengedem.
Ebből a mennyiségből jó 3 liter alaplé lesz.
Ha nem fogyasztjuk el azonnal, 2 személyre 6 decis adagonként lefagyasztom.

Zöldségleves trombitagombával, szarvasgombás fürjtojással

személyenként 3-4 dl zöldségleves
3 (szarvasgombás) fürjtojás
1 kis marék szárított trombitagomba

A kész zöldséglevest fölforralom, óvatosan belengedem egyesével a fürjtojásokat, 1 perc főzés után kevés levessel együtt ki is veszem őket. A forró levesbe szórom a szárított gombát, egy-két percig gyengéden főzöm vele.
A levest csészékben, a fürjtojásokkal tálalom.

A szín is számít

2008-02-19T10:21:00.005+01:00

Nem akarok semmiféle tudományos fejtegetésbe bocsátkozni az emésztésről, erről sok helyen lehet olvasni, pl. ahonnan az alábbi idézet való.

Természetesen az étkezés biológiai szükséglet, de mellette az örömforrások egyike is. Számtalan érzékszervünk segíti ezeket a folyamatokat: látás, szaglás, ízlelés. Egy szépen feldíszített, megfelelő színharmóniájú étel ösztönösen megindíthatja a nyálelválasztásunkat anélkül, hogy a falatot a szánkba vettük volna.

Ennek szellemében ajánlom ezt a kellemesen színes ebédet, ami finom is, gyors is, egyszerű is, és remélhetőleg kellőképpen beindítja az emésztőnedveket túlzott kalóriabevitel nélkül. (A csirkecombot én padlizsánkrémmel (zakuszka) kentem be, de ez lehet paradicsompüré vagy paprikakrém is, ízlés szerint csípős vagy nem.)

Tavaszi saláta "maionesa blanca"-val

2008-02-13T12:25:00.004+01:00

Régóta foglalkoztatott a maionesa blanca, és készítése, de a végső lökést Ízbolygó maionesa blancaról írt postja adta. Mindenképpen úgy szerettem volna kipróbálni hogy érezzem mi a külömbség ízben és tartalomban a normál majonézhez képest.

Hát nagy a külömbség. Mindent úgy tettem ahogy le van írva, csak a zöldfűszereket hagytam ki. Kóstoltam másnap ( a készítéstől számítva ), teljesen krémes, amit egy kicsit kiéreztem az ízéből, az az olíva olaj. Viszont nagyon finom, és nincs a zsíros utóíz, ami a "gyárinál" megmarad.

Tavaszi zöldsaláta maionesa blanca-val ( 2 személy részére ):

fejes saláta levél megtépve, 1 újhagyma, 1 kis sárgarépa, 1/3 kígyó uborka, 1/3 saláta cukkini, 1 paradicsom, 1/2 tv paprika, 1/4 kaliforniai paprika, 1 tk friss gyömbér, és 3 ek főtt csirke hús.

A tépett saláta leveleket egy keverő tálba teszem, a hagymát keletiesen vékony csíkokra vágom, a sárgarépát, a cukkinit, a paprikákat, és az uborkát ( a közepe nélkül ) egy burgonya hámozóval vékony csíkokra vágom. A paradicsomot kimagozom és kockára vágom. A gyömbért nagyon vékony gyufára vágva, a csirke húst pedig csak úgy kézzel szét tépem. A tálban összekeverem ( egyedűl ettem, a maradék salátát egy dobozba a hűtőbe tettem, jó lesz majd holnap ), kitálalom és megöntözöm a maionesa blanca-val és megszórom valami szárított zöldfűszerrel ( metélő hagymával tettem ).

Nagyon finom lett, ez volt a reggelim és a tízóraim ( negyed 11 kor értem haza ), nem ettem hozzá semmi kenyeret, péksüteményt sem.

Madársaláta fürjtojással és kéksajttal

2008-02-12T11:04:00.000+01:00

Írta: Fakanál

Reggel gyorsan összeállítottam az ebédre való salátámat. Tudom, hogy nincs mindenki hűtőszekrényében fürjtojás például, de tyúktojással is remek, nekem pedig volt még néhány darab felhasználásra váró fürjtojásom.

Hozzávalók:

1 marék madársaláta
2 koktélparadicsom
egy darabka uborka
egy vékony szál sárgarépa
olívaolaj
balzsamecet
1-2 deka kéksajt

Most akkor hogyan is?

2008-02-12T08:58:00.001+01:00

Amikor valaki elhatározza, hogy megszabadul némi súlyfeleslegtől, elkezd kutatni a módszerek között, még akkor is, ha ez nem először fordul elő életében. Ez nem is nehéz, rengeteg van már a neten is. Én most is – mint máskor is – arra jutottam, hogy leginkább a táplálkozástudománnyal már régóta foglalkozó orvosoknak hiszek.

Dr. Zajkás Gábor cikkéből egy rövid idézet: A túlsúlyosok szíve mélyén örökké ott él az olthatatlan vágy valami csodálatos diéta után – mondja Bray, az elhízás világszerte ismert szakértője, majd hozzáteszi: általános jelenség, hogy a fogyás iránti érdeklődés, a fogyókúra elkezdésének elhatározása rendszerint tél végén éri el a csúcspontot. Valóban, legtöbb esetben tél végére alakul ki az a néhány kg-os testtömeg többlet, amivel tavasszal, az elmúlt évben még jól álló fürdőruha felpróbálásakor történik meg a szembesülés. Ez az az egy-két kiló, amiből 10 év alatt 10–12 kg lesz… Tulajdonképpen rövidtávon viszonylag könnyen lehet eredményt elérni a legkülönbözőbb diétás eljárásokkal, de a hosszú távra szóló sikerhez elengedhetetlen a következetes diétatartás, a beteg szoros együttműködése. Ez annak elfogadásával kezdődik, hogy a fogyókúra során kevesebbet szabad enni, mint korábban.

Dr. Pados Gyula cikkében is hasonló következtetést olvashatunk. Eredményes és tartós testsúlycsökkenést csak komplex kezeléssel lehet elérni. Ebben alapvető a diéta, de a diéta betartásához és az eredményességhez szükséges az életmód megváltoztatása is, melyet magatartás- vagy viselkedés-terápiának is szoktak nevezni. Rendkívüli fontosságú a fizikai aktivitás növelése, mert az energia-leadás döntően csak ezen a módon biztosítható. A diétában a legfontosabb az energia-bevitel csökkentése, hosszú távú kezelés során napi 1200–1500 kcal-ra. Ezen belül az állati zsírok bevitelének korlátozása is fontos. Metabolikus rizikófaktorok jelenléte esetén azonban a magas glikaemiás indexű szénhidrátok fogyasztását is korlátozni kell, a fehérjebevitel növelésével együtt. Ez esetben az ajánlott tápanyag-összetétel: zsír 30%, szénhidrát 45%, fehérje 25%.

Igaz, hogy a kalóriaszámolás eleinte elég macerás, de később már elég jól lehet tudni, hogy kb. milyen étel mennyit tartalmaz. És elég is a kb., mert nagyon jó mérce, hogy mondjuk két hét után elkezdünk fogyni vagy nem. Ha nem, csökkenteni kell, ha netán túl gyorsan, egy kicsit meg kell emelni az elfogyasztott mennyiséget.

És ami nekem még az is tetszik, hogy ha egy-egy napon „túlfogyasztás” keletkezett, a következő nap ki lehet egyenlíteni. Például egy ilyen ebéddel.

Jó, tudom, hogy a virsli nem a legjobb (persze a legolcsóbb, virslinek nevezett akármiket nem szabad megvenni!), ki tudja, milyen adalékokat tartalmaz, jobb egy szelet natúr csirkemell, de néha győz a lustaság.

Íz nélkül nem megy

2008-02-11T21:34:00.000+01:00

A fogyókúrában számomra a legnagyobb kihívás az lenne, ha nélkülöznöm kellene az ízeket, az, hogy degeszre egyem magam, nem hiányzik. Ilyenkor fokozottan szükség van a változatos, sokszínű, ízes-illatos ételekre, nagyon jól jön ilyenkor egy-két salátarecept a görög salátán és a kapros-joghurtos uborkán kívül is.
Ezt a gyors salátát azért szeretem – azon túl, hogy a grapefruitot imádom a salátákban, illetve hallal –, mert alig kell előkészíteni, akár a munkahelyemen is össze tudom dobni (na jó, borsőrlő ott nincs), hiszen nem kell külön vacakolni a salátaöntettel, ezt tulajdonképpen a tonhal olaja és a grapefruit kicsöpögő leve adja. Reggel munkába menet is meg tudom venni a hozzávalókat, ha nem tudtam ebédet készíteni magamnak előző este, így nem szorulok a menzára.

Tonhalas saláta grapefruittal

1 fej jégsaláta falatnyi darabokra tépve, vagy konyhakész salátakeverék
1 doboz konzerv tonhal olajban
2 evőkanál kapribogyó – elhagyható
1 gerezd fokhagyma
1 grapefruit
bors / színes borskeverék

A tonhalba belekeverem a kapribogyót és a finomra vágott fokhagymát. A grapefruitot kifilézem, a kicsöpögő levét felfogom és belekeverem a tonhal olajába. Egy szép nagy tányéron elterítem a salátaleveleket, ráteszem a tonhalat, elrendezem rajta a grapefruit-darabokat. Egy tekerésnyi színes borssal fűszerezem.
2 adag

További salátaötleteim itt.

Sós köles alap

2008-02-11T12:22:00.000+01:00

Köles alap (sós változat)

Hozzávalók:

- 25 dkg köles
- 1 fej vöröshagyma
- olaj
- zöldség alaplé ( mindenképp házi, nem ám valami kis kockát dobunk vízbe és azt használjuk!!!)
- só

A hagymát megtisztítom, feldarabolom, és kevés olajon üvegesre pirítom.
A kölest megmosom, lecsöpögtetem, majd hozzáteszem a hagymához, kicsit még pirítom.
Ezután felöntöm dupla mennyiségű zöldség alaplével (azért ezzel, mert ettől lesz igazán jó íze), és sózom.
Ha felforrt a lé, kis lángon, fedő alatt főzöm, míg megpuhul, kb. 30 percig.

Ez lenne az (sós)alap, ezután már csak fantázia kérdése, hogy mit kezdünk vele...;-)

Szójaszószos hajdina leves

2008-02-11T12:18:00.000+01:00

.
Hajdina leves

Hozzávalók:

- 2 db gomba
- egy marék hajdina
- 1 fej vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 2 db sárgarépa
- 1 db petrezselyem gyökér
- fél fej zeller
- olaj
- 2-3 ek. szójaszósz
- só, bors
- egy marék retek csíra(el is hagyható)
- 1 l zöldség alaplé (vagy víz)

A hagymát megpucolom, aprítom, dinsztelem egy kevés olajon.
Felöntöm egy liter zöldség alaplével (vagy vízzel), beledobálom a tiszított, aprított, zöldségeket és a gombát .
A levest felforralom.
A hajdinát megmosom, majd hozzáteszem .
Kb. 30 percig főzöm, ekkor sózom, borsozom és mehet bele a retekcsíra. (Ezt leves betét helyett használtam, és mivel nemrég csíráztattam egy adaggal, így volt itthon. Ha nincs kéznél, elhagyható.)
Ha kész a leves hozzáöntöm a szójaszószt, összekeverem, és ennyi.
Jó étvágyat hozzá!

A köles és a hajdina..

2008-02-11T12:07:00.000+01:00

Nos, úgy gondoltam, hozok egy kis ismertetőt erről a két csodás növényről is, melyekről sajnos kevés szó esik.
Pedig igen csak hasznos növények, majd mindjárt meglátjuk, miért is, és számtalan módon lehet variálni az elkészítésüket.
Még én is csak most ismerkedem velük, de feltétlenül használni fogom őket a későbbiekben is!

A Köles

A köles a legtáplálóbb gabonaféle, amelynek fogyasztása a kenyérgabonák megjelenésével Európában erősen visszaszorult - ám Ázsiában és Afrikában napjainkban is fontos élelmiszer.

Főleg kásaként közkedvelt, de kenyér is készíthető belőle, búza- vagy rozsliszttel keverve. Felhasználható még lepény- és palacsintasütésre, és mivel jól duzzad, ételek sűrítésére.
Lisztérzékenyek számára egyes országokban engedélyezik, de van, ahol még nem foglaltak állást a kérdésben.

Egészséges, mert...

-Az egyetlen gabona, amelyik teljes értékű fehérjéket tartalmaz és amelyik lúgos kémhatású, emellett értékes telítetlen zsírsavakat és kevés keményítőt tartalmaz.
Nem okoz gázképződést, könnyen emészthető.
-Gazdag vitaminokban és olyan ásványi anyagokban, mint a fogakat védő fluor, a haj, a bőr, a körmök, a szem és az érfal egészségét védő szilícium.
-A népi gyógyászat adatai szerint, a köles rendszeres fogyasztásával megelőzhető a megfázás, influenza és a bronchitisz.

A legősibb termesztett gabonaféle.
Kínából származtatják és kb. 10000 éves múltra tekint vissza.
Az ó- és középkori Magyarországnak is legjelentősebb gabonája volt.
A kenyérgabonák megjelenésével fogyasztása fokozatosan visszaszorult, a XVIII – XIX. századtól szinte teljesen megszűnt Európában.
A világon a népesség 1/3-ának még ma is a köles az alapélelme. Afrikában, Indiában, Ázsiában ma is termelik és minden nap fogyasztják.

Élettani hatásai:

-Rendszeres fogyasztása rákmegelőző hatású, késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, kiváló vashiányos állapotoknál, savtúltengésnél.
-Gyulladáscsökkentő, szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét.
-Karbantartja az erek falát, az emésztőrendszert.
-Megelőzi a fogszuvasodást és segít a fogak zománcának megvédésében.
-Sok szilíciumot tartalmaz, ami a szervezet védekező képességét fokozza.
-Tartalmaz még nátriumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és vasat, ill. B karotint, B1 és B2 vitamint.
-A köles az egyetlen gabonaféle, amely teljes értékű fehérjék mellett 7 aminosavat tartalmaz és lúgos kémhatású, ezért különösen alkalmas betegeknek és növésben levő fiataloknak, gyermekeknek.
-Kovasav tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi, könnyen emészthető.
-Magas a fűtőértéke, sok szerves sót és rostanyagot tartalmaz.
-Vese és hólyaggyulladásra is jól alkalmazható, a lép gyógyszereként ismerik.

A kölesben valójában minden megvan, amire szervezetünknek szüksége van: szénhidrátok (72%), fehérjék (10%), zsírok (3%), ásványi anyagok (2,5%) és B-vitaminok.
Az ásványi anyagok közül legtöbb benne a kálium, ami a szívizom ritmusát és működését szabályozza, majd megtalálható benne a sejtek regenerálódásához szükséges magnézium és a vas, valamint a szellemi munkához szükséges foszfor, ami egyben védelmet nyújt a depresszió és fáradtság ellen is.
A köles rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük a megfázást, influenzát és a bronchitiszt.
Emellett erősíti a hajat, a körmöket, véd a fogszuvasodástól és biztosítja a szép arcbőrt.

Tehát együnk-együnk kölest!!!!!!!!!!!

(innen innen és innen hoztam ezen értékes információkat)

A hajdina

Bár a keserűfű-félék családjába tartozik, mégis a gabonafélékhez sorolják, hiszen barnás-feketés terméshéjjal borított, három-élű, legömbölyített gúla alakú szemtermését a búzához hasonlóan fogyasztják.

Őshazája Ázsia, Közép-Európába csak a középkorban, a hódító mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el. XVII. századi fénykorát követően európai termesztése a burgonya és a búza térhódításával fokozatosan visszaszorult. Sajnálatos tény, hogy a napjainkban hazánkban termelt mennyiség mintegy 90%-a külföldi, elsősorban francia és német exportra kerül, az itthoni fogyasztás csak most kezd fellendülni.

Táplálkozás-élettani, illetve a különböző kórképek diétájába való beépíthetősége szempontjából a hajdina magja mind makro-, mind pedig mikroelem összetevőit tekintve kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik.

Rosttartalma más gabonafélékhez viszonyítva kiemelkedően magas.
Ennek jelentőségét alátámasztja az OÉTI 1992-1994 között végzett felmérése, mely szerint a hazai lakosság szénhidrát- és ezen belül, élelmirost-fogyasztása messze elmarad a nemzetközi ajánlásokban szereplő értéktől. Jelentős élelmirost-tartalma miatt, a bél-perisztaltika növelése és a tranzitidő lerövidítése révén hatékonyan alkalmazható a népbetegségnek számító székrekedés étrendi kezelésében, és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbélrák) megelőzésében is.
A fokozott rostbevitel koleszterin-szintet csökkentő hatása már régóta ismert és bizonyított.
Egyes esetekben (pl. epekövesség) a magasabb élelmirost-tartalmú nyersanyagok a beteg egyéni tűrőképességének figyelembevételével használhatók fel.

Zsírtartalmán belül a telítetlen zsírsavak rendkívül magas, mintegy 77%-os arányt képviselnek.
A hajdina rendkívül magas kalcium- és magnéziumtartalommal rendelkezik.
Előnye még kifejezetten alacsony nátrium és viszonylag magas káliumtartalma is, így sikeresen építhető be a nátriumbevitel korlátozásával járó magas vérnyomásos diétába. Magas rutintartalma miatt már őseink is gyógynövényként használták a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére.
A nyomelemek közül vasban, rézben és cinkben bővelkedik. Igen értékes vitaminforrás, hiszen szinte az összes B-vitamin fajtát tartalmazza, e mellett E-vitamin tartalma is jelentős.

A hajdina antioxidáns hatású flavonoid és rutin (P-vitamin) tartalma miatt kapilláris vérzések, és a sugárterápia okozta egészségkárosodások esetén is javasolható jótékony élelmiszer.

Glikémiás indexe 55-59%, magas élelmirost-tartalma következtében szénhidrátjai lassabban szívódnak fel, így vércukoremelő hatása kevésbé kifejezett, mint a búzalisztből készült fehér kenyérnek és péksüteményeknek (pl. zsemle).
Ráadásul az élelmi rostok növelik a szervezet inzulin-érzékenységét is, így a hajdina fontos alkotórésze lehet a cukorbetegek diétájának is.
A fehérlisztből készült termékek kiváltása érdekében a hajdina a Candida albicans fertőzöttek étrendjének is részét képezheti, mivel fedezheti a kórképben megnövekedett B-vitamin- és nyomelem-szükségletet is.

A hajdina magas diétás rosttartalmánál fogva jól beilleszthető a fogyókúrázók energiaszegény diétájába. A rostok ugyanis csökkentik a tápanyagok felszívódását, a gyomor ürülési sebességét és az éhségérzetet.

A hántolt hajdinaszemeket egyes helyeken főzés előtt megpörkölik, ami a belőle készült ételeknek kellemes dió ízt és illatot kölcsönöz.
A főzési idő lerövidítésére elkészítés előtt néhány órára be is áztathatjuk, majd kását, köretet, levesbetétet készíthetünk belőle, de felhasználhatjuk tészták, gabona fasírtok, sütemények, palacsinták és egyéb finomságok készítéséhez is.
Évszázados megfigyelés, hogy a hajdina a leginkább melegítő hatású gabona, így fogyasztását a népgyógyászatban különösen a hűvösebb hónapokban javasolták.

(a szöveg innen származik)

Very low-fat brownie

2008-02-11T08:34:00.000+01:00

Írta: Fakanál

Nemisbékától kaptam a Cookie Book (Over 300 step-by-step recipes for home baking) című könyvet, melyet C. Atkinson, J. Farrow és V. Barrett jegyeznek. Mostanáig csak odáig jutottunk egymással, hogy kedvtelve olvasgattam a recepteket, de tegnap elérkezett az idő, hogy a számtalan bejelölt süti közül egyet meg is süssek. Eredeti címe: Very Low-fat Brownies. Én inkább kakaós piskótának nevezném, de nem tagadhatom, hogy a very low-fat fogta meg igazából a szememet:)

Hozzávalók egy 22x22 cm-es formához:

10 dkg liszt
fél teáskanál sütőpor
3 teáskanál kakaópor
20 dkg kristálycukor (kevesebbet tettem bele, mert az rendben van, hogy very low-fat, de azért ne legyen very high-sugar, ha nem muszáj:)
1 dl natúr joghurt
2 felvert tojás
1 teáskanál vaníliakivonat
fél teáskanál növényi olaj

Elkészítés:

A lehető legegyszerűbb. Keverjünk szépen össze minden alkotóelemet, majd egy sütőpapírral kibélelt kis formába töltsük bele a masszát. 180 fokra előmelegített sütőben süssük 25 percig. Tűpróba ennek se árthat.

Én voltam olyan galád, és vaníliafagyival tálaltam.

Jövök én is!

2008-02-10T22:50:00.000+01:00

Örömmel olvastam Mademoiselle és Fűszeres Eszter kezdeményezéséről, köszönöm nekik a lehetőséget, hogy egy diéta- és életmódblog társszerzője lehetek. A fogyókúra-része kevésbé érdekel, nem hiszek a csodadiétákban, de hiszem, hogy tudok adni néhány használható receptet, ötletet az életmódváltáshoz. Kalóriaszámolgatásban nem vagyok jó, és "light" recepteket se várjon tőlem senki. Azt sem ígérhetem, hogy én leszek a legtermékenyebb szerző, de talán hozzátehetek valamit a Nagy Közös Tudáshoz.
Az én „ételfilozófiám”: a természet tökéleteset alkot! Tudományos meggondolások helyett – vagy inkább azok összegzéseként, józan paraszti ésszel – arra figyelek, hogy ezt a természetest próbáljam megőrizni.
Már elég öreg vagyok hozzá, hogy azt mondhassam, bezzeg az én időmben, de tényleg szembetűnő, hogy gyerekkoromban nem volt ekkora probléma az elhízás, nem épült még ki a „fogyókúraipar”, nem voltak tele a magazinok narancsbőr kezelésére vonatkozó tippekkel. De ennyi mesterséges anyagot (színezékek, aromák, tartósítószerek, állományjavítók) sem vettek magukhoz az emberek. Akkor még igazi ételeket adtak a menzákon is, nem nátrium-glutamátot. Nem volt ilyen műanyag-világ, ma, ha egy internetes fórumon földobnám a kérdést, hogy hogyan kell bolognait főzni, az első 5 hozzászólás az lenne, hogy vedd meg az X márkájú zacskós fixet, és abból nagyon finom lesz. Ezeknek a műanyag-ételeknek nem csak az a veszélye, hogy károsítják a gyomrot, bélrendszert, szervezetet, de az is, hogy tönkreteszik az ízérzékelést is.
Mindemellett a nagy rohanásban időt sem szentelünk az evésnek. Azt látom, hogy elfelejtettünk enni. Ezt pont azokon látom a leginkább, akiknek súlyproblémáik vannak. Behabzsolják az ételt anélkül, hogy valójában odafigyelnének az ízekre, ezért aztán mennyiség kell ahhoz, hogy észrevegyék, ettek valamit. Pedig ízzel is jól lehet lakni, de velem is előfordult már az üzemi menzán, hogy hiába raktam tele a gyomrom valami vacakkal, mégis éhes maradtam, mert hiányzott az élmény, az íz, amitől igazán teljesnek érezném az étkezést.
10 év húsmentes étkezés – soha nem volt lemondás – nagyon kitágította a világomat. Nem hiányzott a hús, enélkül is roppant változatosan tudtunk étkezni, és a súlyommal sem volt soha gondom. Azóta aztán – főként a sok utazás, étteremben étkezés miatt – áttértem a minőségi húsevésre, vagyis megbízható helyeken, minőségi húsokat, főként vadat szívesen fogyasztok. Otthon azonban csak a tágabb családnak, vendégeknek, alkalmanként készítek húst, felvágottat, ipari húskészítményt soha nem veszek. Ugyanígy nem tartok otthon margarint, leveskockát, félkészételt, varázslatosnak nevezett „fűszerkeverékeket”, csodaízesítőket, levesport, ízesített tejkészítményeket, üdítőitalokat, semmilyen light terméket. Cukrot, fehérlisztet is csak nagyon ritkán használok, Sőt, egy kilós só is elég 5 évig…
Nagyon szeretek viszont piacra járni, a szezon zöldségei között válogatni és ezeket kíméletesen és változatosan elkészíteni. Nem a (helyenként szándékoltan az alapanyag tápértékét tönkretevő) konyhatechnológia varázslásokban hiszek, hanem abban, amit a természet hozott létre. A tudatos, de nem erőltetetten egészségmániás táplálkozás az én világom, amibe néha azért belefér egy kis kilengés is. Hiszen az életet és az ételt élvezni kell, nem szabad az egészségesebb életet lemondásként megélni! Fedezzük fel a természetes ízeket, legyen ez egy új kaland, kóstolgassunk bátran és kíváncsian!
Tisztelem az alapanyagokat, meg akarom tartani az igazi ízüket, karakterüket. Nem vagyok hajlandó besózással, áztatással, kicsavarással, agyonsütéssel, pürévéfőzéssel „kiherélni” a zöldségeket, aztán túlfűszerezéssel (ez sokszor kimerül a só-bors irgalmatlan párosában) és egyenételízesítőzéssel (minek? minden ételnek saját íze van!) a csöppnyi maradék ízüket is elfedni, mint ahogy azt sok helyen (sajnos nem csak a közkonyhákon) csinálják.
Nem igaz, hogy az egészséges táplálkozás drágább. A minőségi ételből kevesebb is elég, plusz az értéktelen, ám ügyes marketinggel eladott üres kalóriákat (üdítők, beleértve a diétás kólát is, chipsek, csokikák, édességek) se veszi meg az, aki a természetes ízeket részesíti előnyben.
Persze ez nem jelenti azt, hogy csak magokon és pelyheken kell élni, én is megeszek néha egy-egy szelet sütit, tortát (de jól megválasztom, hogy hol!), jóízűen, lassan, élvezettel. De nem falom számolatlanul a csokiszeleteket, ilyen-olyan nasikat, egyszerűen nem hiányzik. Kólát is iszom, egy évben egyszer, és mindig elcsodálkozom rajta, milyen vacak az íze. :)
Tudom, hogy a natúr zöldségek íztelennek tűnnek az ételízesítők, agyonsózott ételek vagy édes italok után, pedig érdemes megszabadulni ezek ízlelőbimbó-bénító hatásától. Felejtsük el az ételízesítőket, próbáljuk fokozatosan csökkenteni a sófogyasztást, a teába tegyünk egy kanállal kevesebb cukrot (édesítőszer használatára nem fogok bíztatni, persze a cukorbetegeknek kivételek), lassan le lehet szokni ezekről is, és hihetetlen, mennyire megjavul az ízlelésünk.
A civilizált világ a természet legyőzésével nagyon sokat veszített. Messze vezet ez a kérdés, amit a saját életemben meg tudok tenni, azt megteszem. A táplálkozásunkban törekszem a minél közelebb maradni a természethez, igyekszem megtalálni az egyensúlyt az egészséges és az ínyenc ételek között, talán ez a blogomon is látszik.
A fentiekben leírtak jegyében legyen hát az első receptem itt egy nagyon is aktuális étel, ami talán segít újra felfedezni az elfeledett igazi ízeket. És mivel nem lehet kanállal befalni, lassan, ráérősen kell mártogatni a zöldségeket a fűszeres krémbe, még laktató is.

Sült zöldségek snidlinges mártogatóval

1 db zellergumó (k.b. 60 dkg)
1 nagy brokkolirózsa (k.b. 20 dkg)
1 kicsi karfiol (k.b. 50 dkg)
3-4 cékla
olaj
10-15 dkg túró
2 dl joghurt
1 csokor snidling
A céklát megmosom, alufóliába csavarva beteszem az előmelegített sütőbe. Fél óra múlva meghámozom a zellert, hasábokra vágom, kis olajjal megpermetezve beteszem a sütőbe, ugyanígy a megtisztított és nagyobb rózsákra szedett karfiolt és a brokkolit is.
Amíg a zöldségek haraphatóra sülnek, addig elkészítem a mártogatóst: az áttört túrót kikeverem a joghurttal és a felaprított snidlinggel.
2 adag

További ötletek a mártogatósra a recept első közlésénél.

William Dufty : Cukor blues

2008-02-10T22:17:00.000+01:00

Már pár napja feszeget az érzés, hogy én erről írni szeretnék, de azt gondoltam, akkor tisztességes, ha már valóban elolvastam a könyvet.

" Amikor népbetegséggé vált a mohóság és a mértéktelenség, megjelentek a vallási tilalmak és parancsolatok. A mohóság a legtöbb vallásban halálos bűn; de a finomított cukor veszélyére nem figyelmeztetnek vallásos elvek vagy parancsolatok, mert a cukorfogyasztás és a cukorfüggőség - a kábítószerfüggőséghez hasonlóan - a szent könyvek megalkotását követően még évszázadokig ismeretlen fogalom volt a világban."

Nem vagyok vallásos, de hiszek benne, hogy bölcsebben étkeztek az emberek, amikor kevesebb műanyag sorakozott fel az étkezőasztalon.

Életemben először 19 évesen rökönyödtem meg a cukor hiányán, amikor is az aktuális pasim lakásán nem találtam ilyesmit. A fiatalember (akinek korábban a drogok rabságából kellett igen kemény meló árán megszabadulnia) a kétségbeesésemre totálisan érzéketlenül kijelentette, hogy : - Cukor? A cukor nem jó semmire.
Volt olyan időszak, hogy jóformán cukrászsüteményen éltem, és gyakori volt, hogy munkatársaim névnap vagy születésnap alkalmával kisebb-nagyobb kupac csokival leptek meg, amin persze egyáltalán nem csodálkoztam. Biztosítva láttam benne az elkövetkezendő nap(ok) fedezetét. Képes voltam szabadnapokon csak cukros tejeskávét és édességet magamhoz venni.

Tavaly ősszel egy szakmai tréningen összetalálkoztam egy régi ismerősömmel, és nem tett semmit a kávéjába, ahhoz képest, hogy én 3-4 kockacukorral és tejjel lötyögtettem meg a csészém. Kifaggattam, hogy bírja így üresen legyűrni. A lány egy ideig Svédországban, rokonoknál élt, akik az első alkalommal közölték vele, hogy a cukor méreg, és nem ildomos a saját szervezetét ilyesmivel tömni.

Ugyanezen az őszön megkaptuk a könyvet a Pasim édesanyjától. '75 - ös a mű, és erősen amerikai, de a cukorfüggés nem csak az ő problémájuk. Az első oldalakon csak szép higgadtan hüledeztem, és vettem egy doboz nádcukrot az átmeneti időkre, egyúttal megszüntetve a direkt szacharóz bevitelt. A közepe táján kihajintottam minden vészhelyzetre tartogatott édességkészletet a táskámból ( egy doboz pezt és egy fémdoboz puhacukrot). Közben beszélgettünk a Szomszédkislánnyal a témáról, de neki gyógyszerészdiplomája van, tehát ez egész cukorblues csak hülyeség lehet, amit az ilyen kis tanulatlanok hisznek el, mint én. Persze ezt nem mondta, de világos volt számomra. Igen, az agy cukorral működik, csak nem mindegy, hogy milyen formában juttatjuk be a szervezetbe. Abban mindenesetre akkor állást foglaltam, hogy nem leszek fanatikus; nem akarok kétszer annyi időt tölteni a köztértben az élelmiszeres zacskókat böngészve, mert az azért mégiscsak túlzás. Most kb. kétszer annyi időt töltök el a bevásárlással a zacskók böngészése miatt, mert mindenben van cukor, és mindenben fehér cukor van. A sós krékerben is, a gyümölcsös joghurtban egyértelműen, és ugyan senki nem gondolná, de a cigaretták is tartalmaznak a szárítási eljárás miatt cukrot - még jó, hogy nem dohányzom. A minap megörültem egy cukor nélküli müzlinek. Nekiláttam az oldalán a listának, második összetevő: kandírozott gyümölcs.

A cukorbevitel minimálisra csökkentése óta nem vagyok nyomott, kevésbé puffadok, nem szenvedek annyit a bélgázoktól (igen, kevesebb a puki). A testszag, amit normálisnak gondolunk, ...mondjuk szépen verejtékezésnek, legalább a felére csökkent. Komolynak nem mondható, de igen kellemetlen bőrproblémám, amivel a doktorbácsik és doktornénik nem boldogulnak, csak egyik krémet másik kenőcsre cserélik és az ok ismeretének hiányában túlirritált dermatitiszes gócnak hívnak, jóformán eltűnt. Két hete még undorító nyílt seb volt, és az egyik fő félelmem volt, hogy előbb - utóbb bizony lábszárfekély lesz belőle; ránézésre nem álltam tőle messze. Most szinte babapopsi.

Igaz, most még nem csak pozitívumokat észlelek. Például a tegnapi nap, amikor figyelemelterelő munka híján nemcsak a szokásos mennyiségű kalóriát éreztem szükségesnek, nagyon hiányzott a megszokott nasi. Ne érezze senki túlzásnak, mert nem az : szabályos elvonási tüneteim voltak; nem tudtam megülni a fenekemen, feszült voltam, és mindent végigettem, amiről azt gondoltam, kicsit is fogamra való, az átlagos élelem nagyjából kétszeresét fogyasztottam el. Megúsztam almával, rozsos szendvicsekkel, üres teával, pedig a konyhaszekrény felső polcán még ott figyel a karácsonyi marcipán desszert - de nem nyúltam hozzá. Mindez egy este leforgása alatt, miután dél körül egy enyhe inzulinsokkszerűségen estem át, ami nálam annyira nem ritka. Azért írom, hogy -szerű, mert soha egy orvos sem mondta ki hivatalosan, hogy az, de ez az amikor azt mondjuk, hogy leesett a cukrom. Ötször annyi időbe telt átvészelni, mint korábban, amikor bedobtam volna egy darab csokit vagy egy kockacukrot. Most megettem 2 szenyát, és mivel ez sokkal lassabban jut el a célhoz, hogy addig is "életképes" legyek, egy fél marék mazsola és egy darab sajt segített rajtam és 5 perc türelem. Az összegyűjtött ismeretekkel azt gondolom, az eddig bevitt hihetetlen mennyiségű cukrot ugyanilyen mennyiségű inzulinnak kell feldolgoznia, és eltart egy kis ideig, míg a szervezetem rááll egy normális - jóval kisebb mennyiségre. Érdekes, hogy az alkoholistáknál gyakran előfordul a hypoglykaemia, aminek az inzulinsokk jele/velejárója. A gyomorban a szacharóz erjedni kezd, ugyanazokra az anyagokra bomlik, mint amivel az alkoholista emésztőtraktusa is találkozik. De a legnagyobb baj az a cukorral, hogy finom, és az üres kalóriák feldolgozása vitamin- és ásványianyag-szükséglettel jár, amit máshonnan von el a szervezet. Ezért mondjuk a cukorra, hogy antitápanyag. Egy tápanyagnak minősíthető élelmiszerben ott vannak a feldolgozáshoz szükséges anyagok.

A jelenlegi álláspont szerint aszpartámmal édesített dolgokat nem veszek meg, csak irtó ritkán, mondjuk hogyha elkerülhetetlen. Ha otthon édesítésre kényszerülök, akkor inkább méz, mint bármilyen mesterséges cucc, sőt, uram bocsá' nádcukor, de a szükséges mennyiségnek maximum a harmadát használom fel. A terv természetesen a teljes elhagyás, a natúr méz minimális felhasználásán kívűl semmit nem áll szándékomban a konyhámban magam ellen elkövetni.
Fontos tudni, hogy a cukorfüggés ugyanúgy pszichés is, mint alkohol vagy narkotikumok esetén. Ez azt jelenti, hogy bármilyen más szer, ami ugyanolyan édes és ugyanott kelt az
agyunkban "rögtön jobb kedvem lett" érzetet, ludas lehet a hiánya okozta nyomottságban, hiába nem káros közel annyira sem, mint maga a szacharóz. Abszurdul hathat ez a mentálhigiénés fejtegetés a cukorral kapcsolatban, de - lássuk be - erről is szó van, hiszen többek közt ezért tömjük magunkat annyi édességgel, mert jó azt érezni, hogy néhány percig majd kibújunk a bőrünkből. Szóval pótolni lehet, de óvatosan.

" Cukor blues A köznapi nevén csak cukorként emlegetett finomított szacharóz fogyasztásával járó számtalan testi és lelki gyötrelem gyűjtőneve."

Spenótos gnocchetti sonkás mártásban

2008-02-10T20:10:00.000+01:00

Írta: Mamma

Olasz konyha lájtosan - ez vajon létezik?

Ahogy már írtam róla, számomra a LowFat30 étkezési forma (inkább így nevezem, mint fogyókúrás diétának) vált be hosszútávon. Ismerem a legfőbb diétás módszer lényegét, ezt azonban azért kedveltem meg, mert nem radikális, nincs éhezés, szinte mindent lehet enni, csak épp ésszerű beosztásban és számomra mégiscsak logikusabb, hogy az alacsonyabb zsír- és az ennél magasabb szénhidrát és fehérjearány bevitele eredményre vezet. Nincs ugyan látványosan gyors súlyveszteség, de nem ez a lényeg: ezt az egészséges étkezési formát akár egész életen keresztül is folytatni lehet.

Alkalmazható recepteken keresztül bemutatom, hogy mire figyeljünk oda, ha LF30 szerint szeretnénk az étlapot összeállítani.
Ahogy már kiderült, a tápanyagok összetételében a szén és a fehérje emelkedésével a zsírt kell csökkentenünk. Az olasz (de egyben a mediterrán) konyha is, amit olyannyira kedvelek, nem nagyon kedvez az LF30 módszernek. Hogy úgy mondjam, roppant nehéz eszerint összeállítani egy mediterrán vacsorát. Hiába a sok friss alapanyag, zöldség, halféle, az alaphordozó a mégoly egészséges olívaolaj, néhány esetben pedig vaj és tejszín. Itt sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a zöldségek és a szénhidrátok kalóriaértékét veszik számításba, és arról a „picinyke kis olívaolajról” pedig elfelejtkeznek. És épp ez a kanálka mennyiség lesz a felelős majd azért, amiért csak nem akar passzolni tavaszig az a nadrág...

Előételként a méltán híres olasz felvágottak, szalámik sem tartoznak a diétás fogások közé, a salátákon meg olaj csillog. A fenyőmag, a mandula, ami az olasz konyha egyik alapvető hozzávalója, egy kalóriabomba. A pasta, az olasz tészta sem karcsúsító: a tészta önmagában remek, de a zöldségek kevés olajjal készülnek, tetejükre pedig (40%-os) parmezánt szórnak. Egy átlagos olasz pastafogás LF30 értéke 50-60%... A főétel húsaihoz szintén olajat, olívabogyót (a fekete dupla annyi zsírt tartalmaz, mint a zöld!), pancettát, használnak, ha szükséges, a mártásokat sem liszttel sűrítik (bár élettani szempontból ez lenne a jobb), hanem kevés vajjal, tejszínnel vagy tojássárgával. Feledjünk el mindent, ami olajban sül, ez sem ritka a talján konyhában. A desszertek pedig, bármennyire is finomak, valóságos hízókúrának számítanak, hiába sok a gyümölcs bennük.

Marad tehát a kevés olívaolajjal készült saláta, sonkafélék, a levesek, amit valóban finoman elkészíthetünk zsírszegényen is, és a köretek régiónként változó kavalkádja, amit húsok mellé adnak, de önállóan is nagyon jók. Friss, ropogós házikenyeret ehetünk hozzá, a ricottát pedig igen sokféleképpen használhatjuk az előételektől a desszertekig, és a végtelenül zsíros (40%-os) mascarponét is kiválthatjuk vele.

Ebben a spenótos gombóckában a tojás az egyedüli zsírhordozó, mivel azonban elég sok lisztet tartalmaz, az ellensúlyozza. A mártásban kevés a vaj, de a sovány sonka, a száraz fehérbor és a sovány tejföl adja a gerincét. Vigyázzunk, hogy 12%-nál ne használjunk zsírosabb tejfölt!
Ezt a receptet (még) nem kellett lájtosra átszabni...

Spenótos gnocchetti sonkás mártásban

A gnocchettihez
300 g spenót (fagyasztott, darabos)
200 ml víz
1 tk só
1 mk szerecsendió, őrölt
2 db tojás
300 g liszt
A mártáshoz
1 ek vaj (82%, esetleg félzsíros)
100 g sonka
100 ml fehérbor, száraz
200 ml tejföl (12%)
½ tk sóbors, őrölve
A tetejére
kevés parmezán, reszelve

A spenótot felolvasztom (a leveles spenót a legjobb, természetesen amikor szezonja van, friss spenótból is lehet készíteni, akkor dupla súlyú szükséges.) Elkeverve hozzáöntöm a vizet, a sót és a szerecsendiót. Egy keverőtálba teszem a lisztet és a tojással és a spenóttal kikeverem a tésztát, galuskatészta sűrűségű masszát kapok.
Egy széles lábasban (ebbe szedem a kész gnocchettit) felforrósítom a vajat. A sonkát kis kockákra vágom és hozzáteszem, majd beleöntöm a bort és a tejfölt. Sóborsozom, amennyi szükséges. Ezzel kész is a mártás.
Egy nagy lábasban felforralok legalább 2 l vizet. Amikor forr, beleszaggatom a spenótos galuskát, úgy, ahogy jónak látom. (Kézzel, vagy szaggatóval). 2 perc alatt ahogy készen lesznek, egy lapos szűrőkanállal kiszedem őket a mártásba.
Tányéron reszelt parmezánt lehet rászórni.
4 személyre / 464 kcal / 14,6 g zsír / LF30 28,3%

Csicseriborsó

2008-02-10T18:31:00.000+01:00

Csak most ismerkedem a csicseriborsóval, de úgy látom jó barátok leszünk. Márha lehet jó barátságnak nevezni, ha az egyik barát megeszi a másikat. :-)

"A csicseriborsót a görögök és a rómaiak már az ókorban ismerték és kedvelték. Az egyiptomiak és az arabok a kereszténység elterjedése után kezdték el termeszteni. Ez a növény a régmúltban sok embert mentett meg az éhhaláltól. Elő- és Közép-Ázsiában a mai napig fontos élelmiszer maradt. Európában, így Magyarországon sincs túl nagy hagyománya. Napjainkban azonban a többi "elfeledett" növénnyel együtt újra felfedezik. Ezért érdemes jobban megismerni és fogyasztani.

A csicseriborsó, vagy más néven bagolyborsó, egynyári növény. Szára négyszögletes, többé-kevésbé elágazó. Levelei páratlanul szárnyaltak. Az étkezésre használt változat virágai fehérek, túlnyomóan önbeporzóak és egyedülállóak. A terméshüvelyek világos-vörösessárgák, ellipszis alakúak, szőrösek. A hüvelyekben 1-3 mag található, melyek gömbölyűek, sárgás színűek. A termés íze kellemes, dióra emlékeztető.

ÉLETTANI HATÁSA, ÖSSZETÉTELE

A csicseriborsó jelentős élelmirosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére. Rendszeres fogyasztása hozzájárul továbbá a vér koleszterinszintjének a csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív-, érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Pektintartalma miatt lassítja az étkezés utáni gyors vércukorszint-emelkedést, majd az utána kialakuló túlzott vércukorszint- ingadozást, ezért cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer. Jelentős fehérjetartalma miatt kisgyermekek, várandós anyukák, sportolók és idősek, valamint vegetáriánusok étrendjébe illeszthető. Alacsony zsír- és magas rosttartalmának köszönhetően a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk erről a növényről. Kedvező szénhidrát-összetétele (keményítő és élelmirost) indokolja, hogy a korszerű, egészségmegőrző táplálkozásban is szerepet kapjon. Közepes mennyiségben tartalmaz antioxidáns hatású karotint és E-vitamint, melyek a rosszindulatú daganatok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, továbbá az öregedés késleltetésében játszanak szerepet. Folsavtartalma hozzájárul a normális vérképzéshez, valamint a terhesség alatt a velőcsőzáródási rendellenességek mérsékléséhez.

100 g csicseriborsó energiatartalma: 1292/314 kJ/kcal; fontosabb tápanyagai: 19,8 g fehérje, 3,4 g zsír, 48,6 g szénhidrát, 9,5 g rost.

FELHASZNÁLÁSA

Felhasználás előtt a csicseriborsót meg kell mosni, és 10-12 órára be kell áztatni. Az így előkészített magvak főzési ideje 60-90 perc. Indiában megfőzve curry-s ételekhez használják, vagy lisztté őrlik és nemzeti ételeket (pakorát, bádzsit) készítenek belőle. A (beáztatott) csicseriborsó jól csírázik. A csíráztatáskor szénhidrát bomlik le, csökken a zsírtartalom, nő a fehérjetartalom, valamint a C- és a B-vitaminok aránya.
A csírája nem használható fel nyersen, mert emészthetetlen fehérjét (phasint) tartalmaz. Fogyasztás előtt le kell öblíteni, majd 5 percig előfőzni (blansírozni), vagy kevés zsiradékon meg kell párolni. A csicseriborsó csíráztatása házilag 18 oC-on történhet és naponta 2-3- szor hideg vízzel meg kell öntözni. 3- 4 nap után "szüretelhetünk". 3 evőkanál magból kb. 9 evőkanál csíra lesz."

Az „agyserkentő” csicseriborsó világhódítása

Én most pitát sütöttem csicseriborsóval, de mást is fogok. Addig is itt van pár recept a felhasználásához:

Marokkói pitakenyér csicseriborsóval
Csicseriborsóleves
Falafel
Tíz érv a csicseriborsó mellett
Csicseriborsókrém
Csicseriborsó bakonyi módra
Újévi receptek csicseriborsóval!
Csicseriborsó curry
Humusz

Csicseris tészt a

a képek innen vannak

Citromos csirke

2008-02-10T17:03:00.000+01:00

csirkemell szeleteket enyhén besóz, megken mustárral, megszór borssal (recept szerint színesbors, nekem citrombors került a kezembe, azzal nagyon finom volt), kis olajon kisüt, citromlét csepegtet rá
(én lime-lét tettem rá, tulajdonképpen a lime-hoz kértem ötleteket és ezt az egy receptet kaptam)

a nem-fogyókúrázóknak volt mellé rizs, de szerintem krumplipüré még jobb lenne hozzá

Sült cékla

2008-02-08T19:02:00.000+01:00

Több céklás receptet is olvastam mostanában a közös gasztroblogban, ennek hatására kipróbáltam a létező legegyszerűbb változatot: céklát lesúroltam, alját levágtam, darab alufóliára ültettem, pici fűszeres olívaolajjal lelocsoltam, becsomagoltam, forró sütőben kb egy órát sütöttem.
Csak úgy magában ehető, jól lehet vele lakni, 100 grammonként 30 kcal és 6 g szénhidrát van benne. Nekem még ízlett is :-))

Reggeli

2008-02-08T17:41:00.000+01:00

Reggelizni jó. Sőt ajánlatos. Ha valaki elszánta magát az egészséges életmódra, akkor egyszerűen nem hagyhatja ki, ha pedig még diétázni is akar, akkor egy reggeli meg tudja előzni a délelőtt tízórától egészen a várva várt ebédidőig tartó kínzó éhségérzetet, aminek eredményeképp eszünkbe jut a kannibalizmus, mint lehetséges alternatíva, de legalábbis az emberölés minősített esetei forognak fejünkben, amikor 18-as BMI-vel vagy a nálunk kevesebb hiúsággal és egészségtudatossággal rendelkező kollégáink " Nem kérsz esetleg mégis egy kis Fornetti-t?!" felkiáltással nyilvánítják ki együttérzésüket.

Ja, igen, a málna! Az itthon őshonos félcserje ha lehet, még a többi gyümölcsnél is egészségesebb.Ő vezet rosttartalomban, ami azt jelenti, hogy 100 gr-ban 9,1 élelmi rost található, vagyis a szükséges napi bevitel 1/3-a. Fogyókúra esetén ez azt is jelenti, hogy kellemesen telít, lassítja a cukrok felszívódását, emellett beviszünk vele A,B,E és C-vitamint ilyenkor télen pedig némi nyarat is. :-))

Hozzávalók:

1 doboz natúr joghurt
2 ek.krokant müzli
10 dkg málna
2 teáskanál méz

A hozzávalókat turmixoljuk vagy botmixerezzük össze and enjoy.

Számításaim szerint a müzlivel együtt kb. 200 Kcal-t, 7 gr fehérjét, 6 gr zsírt és 28, 5 gr szénhidrátot tartalmaz.
Karcsúsíthatunk rajta müzli helyett sima zabpehellyel és méz helyett valamilyen édesítőszerrel, de egy fogyókúrázónak is jár némi kényeztetés...

Miért fogyasszunk több halat?

2008-02-08T10:19:00.000+01:00

Az esszenciális n-3 zsírsavak jelentősége a táplálkozásban

A halhús kedvező táplálkozás-élettani hatásait már az ősi Kínában is felismerték és különösen javasolták fogyasztását szoptató anyák és gyerekek részére. A korai - főként tapasztalati úton szerzett - megfigyeléseket később tudományos kutatások igazolták.

Hazánk ma is az egyik legkevesebb halat fogyasztó ország a világon. Az egy főre jutó éves halfogyasztás 2-3 kg közt van, ami a világ halfogyasztásának mintegy 18%-a. A hazai halfogyasztásban az ünnepekhez kötődő tradíciók a meghatározóbbak mint a korszerű táplálkozás igénye. A halhús rendkívül kedvező tulajdonságait egyre inkább megismerve, tudatos táplálkozással, remélhetőleg nagyobb mennyiségben és gyakoriságban fog szerepelni a magyar családok étrendjében.

Az egészséges táplálkozásban kiemelkedően fontos szerepe van a halaknak. A halhús olyan könnyen emészthető értékes táplálékunk, amelyekben létfontosságú tápanyagok egész sora található kedvező arányban. Fehérjetartalmuk megegyezik a húsokéval - 16-20 g/100 g körüli. Zsírtartalmuk szerint vannak zsíros és száraz húsú halak. Előbbiekhez sorolhatóak a tengeri halak közül a makréla, hering, tonhal, lazac, édesvízi halak közül a ponty, harcsa, angolna. A száraz húsú vagy kis zsírtartalmú halak közé tartozik a tengeri halak közül a tőkehal, heck, lepényhal, az édesvíziek közé pedig a busa, amur, süllő. A halhús vitamin és ásványi anyag tartalmát illetően is nagyon értékes, fontos forrása a D-, E-, A-vitaminnak, a B-vitaminok közül elsősorban a B12-vitaminnak, valamint fogyasztása hozzájárul a szervezet kalcium (halkonzervek!), magnézium, vas, szelén, jód és főként cink ellátásához is. Megjegyzendő azonban, hogy a halhús tápértéke, összetétele jelentősen változhat a hal korától, táplálékától és a táplálkozás körülményeitől függően. Pl. a tógazdasági pontytermelés során alkalmazott helytelen takarmányozási technológia a hús elzsírosodásához vezethet.

A halak között is a hideg-tengeri halak különös jelentőséggel bírnak a szív-keringési megbetegedések étrendjében és a várandós nők táplálkozásában, a bennük lévő különleges , un. n-3 zsírsavaknak köszönhetően.

A táplálékainkban lévő zsírok sorában hasznos részletesebben megismerkedni az esszenciális n-3 zsírsav-csoport speciális élettani szerepével. Az n-3 zsírsavak többszörösen telítetlen zsírsavak, elnevezésük pedig arra utal, hogy az első kettős kötésük a metilcsoporttól számított harmadik szénatomnál található.

Az n-3 zsírsavak (linolénsav, EPA, DHA) azért esszenciálisak, mert a szervezet nem tudja előállítani és a táplálékainkból kell beszerezni. A linolénsavat növényi magvak és egyes zöldfőzelékek tartalmazzák. Legnagyobb mennyiségben a repce-, szója-, lenmagolajban található. Az Eikozapentaénsav (EPA) és a Dokozahexaénsav (DHA) legfőbb forrása a tengeri halak olaja. Hazai halaink közül a busa tartalmazza kisebb-nagyobb mennyiségben. Ezen kívül kis mennyiségben megtalálható az utóbbi zsírsavak valamelyike a tojássárgájában, a tejzsírban és az anyatejben is. Ezekből a zsírsavakból a szervezetben ún. eikozanoidok (tromboxánok, prosztaciklinek, leukotriének) keletkeznek, amelyek különböző élettani folyamatok szabályozásában vesznek részt.

Fontos tudni, hogy az előzőekben említett linolénsav képes újabb zsírsavakká átalakulni a szervezetben, így mintegy 5-10%-ban keletkezik belőle EPA és DHA. Ezt az átalakulást azonban gátolja az étrend túlzott mértékű linolsav tartalma. A linolsav legnagyobb mennyiségben napraforgóolajból illetve egyes margarinfélékből származik. Ezen kívül kisebb mennyiségben különböző csíra-olajokkal illetve dióval, mákkal stb. vihetünk be. Ez azt jelenti, hogyha eltolódik a táplálkozásban a linolsav és a linolénsav optimális aránya - ami maximum 10:1 -, akkor ez kedvezőtlen, mert gátolja az átalakulást. Itthoni felmérés szerint ez az arány átlagosan 16:1-20:1 közé esik.

Legjelentősebb szerepük a szervezetben

Az n-3 zsírsav-csoport élettani szerepe rendkívül sokrétű. Beépülve a sejthártyába, mint annak létfontosságú elemei, annak egészséges felépítését, működését szolgálják, de meghatározzák a vörösvérsejtek állapotát és a vér viszkozitását is. Jelentős a szív- és érrendszer védelmében betöltött szerepük is, elsősorban a vér koleszterin- és triglicerid szintjének csökkentése valamint a magas vérnyomás kedvező befolyásolása révén.

Erre kezdetben a grönlandi eszkimók körében végzett vizsgálatok eredményei hívták fel a figyelmet, amikor is azt találták, hogy sokkal kisebb köztük a szív-keringési betegségekből eredő halálozási arány. Az eszkimók étrendjében egyértelműen kimutatható volt a tengeri halakból származó magas n-3 zsírsav-bevitel.

Az alfa-linolénsav csökkenti a vér-koleszterin szintjét és emellett előanyaga a másik két zsírsavnak és ezáltal az eikozanoidoknak is. A másik kettő, az EPA és a DHA inkább a triglicerid-szintre van ugyanilyen hatással.

A belőlük képződő eikozanoid vegyületek a legkülönfélébb hatással bírnak. Elősegítik az életfolyamatok hatékonyabb működését, egyes betegségek megelőzését illetve tüneteik csökkentését. Többek közt gyulladáscsökkentő hatását figyelték meg ízületi gyulladások, vastagbél gyulladás esetén, valamint egyes vizsgálatok szerint a pikkelysömör tüneteit is enyhíti.

Az utóbbi években egyre inkább a figyelem középpontjába került ezeknek a zsírsavaknak a várandósság alatti és újszülött-csecsemőkori jelentősége is. Több vizsgálat eredménye arra utal, hogy csökkentik a terhességi magas vérnyomás, a preeclampsia és a koraszülések előfordulási gyakoriságát. DHA-ra szükség van az agy és a szem ideghártyájának normális fejlődéséhez is.

A megfelelő mennyiségű tengeri halfogyasztás kedvező szerepét és szükségességét támasztja alá az a tény is, miszerint a mediterrán országokban lényegesen kisebb a szív és keringési valamint daganatos betegségek előfordulása. A mediterrán táplálkozásban, mint ismeretes, domináns húsféleség a hal. A mediterrán táplálkozás piramisa (a lap egy korább számában bővebben esett szó róla) heti 5-6 alkalommal ajánlja beépíteni az étrendbe.
Hazai felmérések alapján a helyzet sajnos az, hogy a lakosság n-3 zsírsav ellátottsága elégtelen. A nem megfelelő ellátottsághoz az elégtelen halfogyasztáson kívül az is hozzájárul, hogy az általánosan használt napraforgóolaj miatt túlzott a linolsav részarány, ami gátolja az n-3 zsírsavak átalakulását.

A megfelelő n-3 zsírsav bevitel érdekében mit lehet tenni?

1. Hetente legalább 1-2 alkalommal valamilyen formában tengeri halat fogyasztani (hekk, makréla, lazac, tonhal, tőkehal, szardínia).

2. A sütéshez-főzéshez használatos napraforgóolaj legalább felét, kétharmadát kiváltani linolénsavban gazdag olajfélékkel, mint a repceolaj, lenmagolaj (utóbbit főleg salátákhoz használva) illetve szójaolaj. Ezeket az olajokat vegyesen, felváltva használni.

3. Saláták készítéséhez lehetőleg olívaolajat használni.

Különféle halak átlagos n-3 zsírsavtartalma (%)

	linolénsav %	EPA+DHA %
ponty	1	nyomokban
busa	7	11
fogas	1,5	26,5
heck	nyomokban	45
makréla	1	15,5
hering	0,5	3,2
szardínia	1	32,5
lazac	2,6	24
tőkehal	0,5	30
tonhal	1,7	22

Eddig a cikk.

A másik oldalról viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy a halhús könnyen allergizál, hogy a halhús könnyen romló húsféle, hogy a szennyezett vizekből kifogott hal veszélyes baktériumokat, vírusokat, ártalmas nehézfémeket (higany!), a tenyésztett édesvizi halak pedig vegyszereket, antibiotikumokat tartalmazhatnak.

Érdekes olvasmányokat találhattok a VKF! XII. háziasszonyánál, Gabojszánál, aki igen lelkiismeretesen beleásta magát a tengeri herkenytűk világába:

Mennyire friss az a hal?
Mennyire friss a kagyló és rák?
valamint a Fagyasztott halakról címmel.

Illetve hatalmas halas és tengeri herkentyűs receptgyűjtemény, a VKF!XII. összefoglalója.

Plusz egy pisztráng recept Tőlem:

Hozzávalók:
pisztráng (mérettől függően 1 db/fő)
só
frissen őrölt bors
rozmaring és kakukkfű (friss!)
vaj
fehérbor

A halakat átmosom, majd szárazra törlöm. Kívül-belül sózom őket és frissen őrölt borsot is szórok rá és bele. A halak pocakjába friss rozmaringot és kakukkfüvet teszek, aztán vajjal kikent tepsibe fektetem a jószágokat. Öntök alá fehérbort, majd alufóliával lefedem és 200 fokon párolom 20 percet, ennek leteltével leveszem róla az alufóliát és a sütőt grill fokozatra kapcsolom és “rápirítok”, hogy a bőre roppanós legyen.

Cukorborsó
A cukorborsót forró sós vízben 10 perc alatt megpárolom. Amíg pároldik petrezselyemből, tárkonyból, olivaolajból, lime levéből öntetet készítek és ebbe forgatom bele a cukorborsót. Fenyőmagot pirítok és ezt szórom a tetejére.

Petrezselymes vajas burgonya
A burgonyákat meghámozom, aztán sós vízben puhára főzöm. Ezt követően egy serpenyőben vajat olvasztok és beleforgatom a burgonyákat, illetve friss petrezselymet szórok rá. Jó sokat.

Beköszöntő gyömbéres

2008-02-06T19:45:00.000+01:00

Nem értek a fogyókúrás dolgokhoz és csodálattal nézem azokat, akik fejből tudják, minek mennyi a kalóriaértéke, zsírtartalma, meg a többi fontos. Nem azért, mert nem férne rám némi súlyvesztés, egyszerűen azért, mert sosem próbáltam így lefogyni.
De elkötelezettje vagyok az egészséges étkezésnek, ezen belül is a zöldségeknek, gyümölcsöknek.
Senkinek nem kell mondani, milyen fontos szerepet játszanak a táplálkozásunkban, és hogy sokkal többet kellene fogyasztanunk.

Télen, a zöldszegény időszakban is lehet változatos, zöldségből készült ételeket az asztalra tenni.
A következő recepthez is olyasmik a hozzávalók, amik télen is könnyedén beszerezhetők.

Gyömbérmázas sült zöldség
(4 adag)

2 nagy krumpli
1 nagy sárgarépa
1 közepes édesburgonya
1 nagyobb pasztinák (nagyon jóízű megsütve!)
2 ek. olívaolaj
só

a mázhoz:

5 dkg vaj
1 kk. porcukor
1 tk. reszelt gyömbér
1/2 dl víz
1 kk. citromlé

A zöldségeket hosszú hasábokra vágtam, összekevertem az olajjal, sóztam és 200 fokon fólia alatt 1/2 órát, majd a fólia nélkül még 1/4 óráig sütöttem.
Ha már kicsit pirul, jó is.
Míg sült, a vajat serpenyőbe tettem és a cukrot beletéve addig kevergettem, míg fel nem olvadt. Ekkor öntöttem fel óvatosan a vízzel, került bele a gyömbér. Jól elkeverve felforraltam, majd kis lángon főztem, míg kissé be nem sűrűsödött. Leszűrtem, ízesítettem a citrommal, majd az időközben megsült zöldségekre öntve még visszatettem a sütőbe 5 percre.

Párolt csirkemellel került asztalra, kifejezetten izgalmas ízű, mutatós étel.

(a Nélkülözhetetlen vegetariánus szakácskönyvből, némileg áthangolva)

Gondolatok a főzési rendszerekről ( Zepter/AMC ) 1.

2008-02-06T12:46:00.000+01:00

Az egészséges étkezés fontos szerves része az ételkészítés. Erre nagyon jó kellék az ún. fémedényes főzési rendszerek ( Zepter/AMC ).
Szeretném az elején leszögezni, nem forgalmazom a termékeket ( sőt ebben az irányban, sajnos segíteni sem tudok ), csak lelkesen használom. Azt viszont észrevettem, hogy mint minden direkt értékesítési módszernél, gyenge az utógondozás, hiszen mire kifizeti/megszerzi az edényt, már lehet hogy a kereskedő nem is dolgozik.Szeretném megosztani a tapasztalataimat, és az évek ( hát már lassan 8 éve ) alatt kitapasztalt apró trükköket. Mi a zepter-rel főzünk, de a két rendszer annyira közös ( állítólag testvérek ), hogy az amc-nél is lehet alkalmazni a recepteket.

Nem szeretnék senkit untatni, hogy az ilyen rendszerekben készített ételekben, a természetes anyagok, vitaminok hogy és miként maradnak meg, inkább nézzük a gyakorlati részét.

Meg kell tanulni a hőmérő ( thermokontroll ), használatát, hiszen itt nem lehet bekukucskálni, kevergetni, mert megszökik a jótékony kis gőzünk. Minden receptnél leírom a mutató állását, azt kell figyelni.

Kihasználva a VKF! XIII. mellékvizeit, kezdjünk a köretek készítésével. A rizs/tarhonya készítése átültetehető szinte mindegyik vastag talpú fémedényhez ( berghof, sollingen..stb. ) , a lényeg hogy a víz felöntése után, egy alufóliával takarjuk le az edényt, és így tegyük rá a fedőt, hogy a gőz ne szökjön el, így zárt rendszert hozunk létre.

Tarhonya/rizs főzése ( a képen a tarhonya készítés mozzanatai, de rizs is így készül, és azért ilyen nagy edényben, mert tarhonyás húst készítek, és összefogom keverni a sertés pörköltet a tarhonyával, de külön készítem, hogy be tudjam mutatni a pörkölt készítési módját is ):

Fontos!!: csak jó minőségü, rizzsel/tarhonyával/tésztával készíthető el, a gazdaságos2tojásostésztával ne is álljunk neki! ( a kipróbált termékek: Tarhonya: spar, gyermelyi, cerbona, Rizs: riceland, kerekszemű, jazmin, Tészta: gyermelyi, spar, a metro olasz tésztája, cerbona, durillo, )

Szóval rizs/tarhonya:A rizst/tarhonyát kis zsiradékon ( olívaolaj-étolaj keveréke ) közepes energián, megpirítjuk ( rizsnél fehéredésig, tarhonyánál barnulásig ), majd felöntjük vízzel/alaplével. Fűszerezzük ( ételízesítő ), beleteszünk egy fej hagymát ( ez opcionális, én csak a rizsbe szoktam tenni ), lefedjük. Takarékra tesszük alatta az energiát, zöld közepéig melegítjük, lezárjuk, és nem vesszük le a fedőt legalább 20 percig.

Arányok: 10 dkg rizshez kb. 1,5 dl víz kell.

Extra: érdekes, indiai típusú riszt készíthetünk, ha a hagymába tűzünk pár szem szegfűszeget. Kicsit olaszos lesz egy kis oregano/bazsalikom használatával. Kisérletezhetünk a külömböző fűszerkeverékekkel, ételízesítőkkel, fontos viszont a só tartalmat figyelembe venni.

A tészta készítését a Gránátos kocka készítésével mutatom be, az elv azonos, főtt tésztát is úgyanígy készíthetünk, fontos hogy így nem lugozom ki a tésztát ( ez azt hiszem a teljes kiőrlésű/durum-ból készített tésztáknál fontos. )

Gránátos kocka:
Hozzávalók: 40 dkg tészta (lehetőleg fodros kocka), 1 nagy fej vöröshagyma, 4 közepes nagyságú burgonya, 3-4 evőkanál olaj, pirospaprika, bors (őrölt), Ételízesítő/Vegeta (só), kb. 6 dl víz.
Elkészítési idő: kb. 20-25 perc.

Az olajat az edénybe tesszük az apróra vágott burgonyával, és a felkockázott vöröshagymával együtt. Közepes energián megdinszteljük, átpirítgatjuk. Rászórjuk a borsot, paprikát, ételízesítőt, és felöntjük kb. 6 dl vízzel. Rátesszük a fedőt, a zöld jelzés végéig melegítjük (forrásig). Beleszórjuk a tésztát, elkeverjük, visszatesszük a fedőt, majd 10-15 perc után lezárjuk az energiát. Közben kétszer-háromszor átkeverjük.

Figyelem: Csak jó minőségű tésztát lehet ilyen módon elkészíteni. A víz mennyisége tájékoztató jellegű, tésztánként eltérő lehet. Ha egy bizonyos tésztánál megtaláltuk az arányokat, mindig azt használjuk! A tésztákat mindig elkészíthetjük úgy, hogy 10 dkg tésztához kb. 1,5 dl vizet számolunk. A vizet forrásig melegítjük, beletesszük a tésztát, kevés zsiradékot, sót, lefedjük. Pár perc múlva lezárjuk az energiát. 10-15 perc múlva kész a tészta (nem kell szűrni!).

Forrás: Gálné Szilágyi Ibolya ( aki megismertetett az edények használatával, és az alapokat átadta )

Legközelebb a párolással készíthető köretek lesznek: zöldségek, zsemle/burgonya gombóc...stb

Káposzta

2008-02-06T10:46:00.000+01:00

Nagyon szeretem a savanyúkáposztát. Nyersen, levesnek, töltött káposztának, rakottkáposztának, szóval szinte mindenféleképpen.
A diétás étrendbe remekül beilleszthető, magas C-vitamin tartalma, és alacsony glikémiás indexe miatt.

"A káposztát valószínűleg a neolitikum folyamán, a Földközi-tenger mellékén vette kultúrába az ember. C-, B- és A-vitamin-tartalma miatt táplálkozási jelentősége igen nagy. Sok változata közül a fejeskáposzta (lat. Br. oleracea var. capitata) a legismertebb. Nagyobb arányú elterjedése a 9. sz. utánra esik. Hazánkban a középkortól a múlt század második feléig, az amerikai eredetű zöldségfélék tömeges elterjedéséig (→ paprika, → paradicsom) fontosságban egyetlen zöldségnövény sem vetekedhetett vele. Minden társadalmi réteg különböző formában, levesként, körítésként, savanyítva fogyasztotta. Lippai János könyve, az első magyar kertészeti szakmunka (Posoni kert, 1664) a káposztát parasztveteménynek nevezi a vörös- és a fokhagymával, valamint a petrezselyemmel együtt, és hosszasan foglalkozik vele. Termesztését és gyógyászati hasznát leírva a legelterjedtebb zöldségfélének tekinti: „Ez a Magyaroknál olly közönséges palánta, hogy alig élhet az szegény ember annélkül. Sőt, a savanyú káposztát még az eleinktől maradott névvel magyar Ország tzímerének szokták nevezni.” Apor Péter szerint: „... a káposztánál magyar gyomorhoz illendőbb étket nem tartának a régi időben” (Metamorphosis Transylvaniae, 1736). "

Sütis néne káposztalevese azonnal felkeltette az érdeklődésemet, meg is főztem, ide csak a módosításokat írtam le. Krumplit nem tettem bele, mert bár imádom a krumplit, a glikémiás indexe nem túl jó, ezért úgy gondoltam, hogy az íze nem lesz rosszabb, ha kihagyom belőle. Nem egy sárgarépát tettem bele, hanem kettőt.
A tésztát is kihagytam, mert az meg hízlal. Viszont tettem bele pulykamellből készűlt gombócokat. Remek egytál étel lett belőle, joghurttal tálaltam. Recept itt.

Savanyítási módok, receptek országonként:
Észt

USA

Linkek a káposztáról:

http://szeparc.hu/eg-szs-ges-z-lds-gek-n-v-nyek/k-poszta.html
http://www.vitalitas.hu/?ctype=5&did=2871&cid=1326
http://www.hazipatika.com/articles/Telen-nyaron_kaposzta?aid=20040625110054 http://www.vitalitas.hu/?ctype=5&did=2871&cid=1326
http://www.vital.hu/themes/health/cabbage1.htm

Tüzes nyárs sok zöldséggel

2008-02-06T08:09:00.000+01:00

Sok zöldség, kevés hús, csípős, fűszeres = zsírégető és főleg gyors:-)

Hozzávalók:
kb 20 dkg pulykamell filé, nagyobb kockákra vágva
fél szál póréhagyma
30 dkg csiperkegomba
1 kisebb cukkíni
1 kis padlizsán
1 piros és 1 sárga kaliforniai paprika

a páchoz:
1 kis hagyma
2 evőkanálnyi csípős darált paprika krém (nekem van házi, Édesanyám teszi el minden évben. Ha nincs ilyen, jó hozzá az Erős Pista)
½ kávéskanálnyi só
1 kávéskanálnyi őrölt fahéj
½ kávéskanálnyi őrölt gyömbér
frissen reszelt szerecsendió
1 késhegynyi őrölt szegfűszeg
1 dl olivaolaj

A páchoz a hagymát egészen finomra vágom, szinte pépesre. Ezután összekeverem a sóval, a fűszerekkel, csípős darált paprika krémmel és az olajjal, aztán a páccal alaposan összeforgatom a husit és beteszem a hűtőbe. Minél tovább marad, annál finomabb; ez lehet pár perc, de nálam majdnem 1 nap volt.

Sütés előtt feldaraboltam a zöldségeket, a nyársra szánt gomba kivételével: a cukkínit és padlizsánt szeleteltem, a gombát mérettől függően feleztem-negyedeltem, a pórét felkarikáztam, a paprikát kockákra vágtam. A cukkínit és padlizsánt kevés vajon megsütöttem, melegen tartottam. A gombát, paprikát, pórét felváltva nyársra húztam a husival és tapadásmentes bevonatú vasserpenyőmben többször megforgatva megsütöttem. Mikor majdnem készen voltak, melléjük szórtam a maradék zöldséget, hozzáöntöttem a maradék pácot és pár perc alatt ress-ropogósra sütöttem a zöldségeket az isteni ízű, kellemesen csípős, fűszeres pácba.
2 bőséges adag lett belőle.
A pác ötlete innen származik.

Fehér

2008-02-05T10:39:00.000+01:00

A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. A fehérjék aminosav sorrendjét a gének nukleotid szekvenciája kódolja a genetikai kódszótárnak megfelelően. A fehérjék kialakításában a 20 féle "proteinogén" aminosav vesz részt, melyek szomszédos amino és karboxil csoportjaik között kialakuló peptidkötés révén kapcsolódnak egymáshoz, így kialakítva a fehérjék elsődleges szerkezetét, amit aminosav szekvenciának is nevezünk.

Izé, bocsánat! Csak tudományosat ígértem és a wikipédián megtaláltam ezt a remek bekezdést. De most kezdjük inkább előröl. Van ugye nekem az a bizonyos szénhidrátos posztom, ahol próbáltam egy kicsit a cukrokról beszélni, és ott megígértem, hogy lesz fehérjés is. (aztán majd szalonnás – izé zsíros is!) Mert amikor fogyókúrázunk ezerszer halljuk/olvassuk/mondjuk a fehérje kifejezést is. De mennyire tudjuk, miről beszélünk?

Fehérjék (avagy külföldiesen: proteinek és proteidek)

Azt azért még most elmondanám, hogy amikor még szerves laborba jártam, akkor ott volt az Organikum c. könyv, amiből szabályosan receptek alapján készíthetjük el a szebbnél szebb szerves vegyületeket. Tisztára mint a konyhában, bár akad néhány furcsaság. Amikor a teafűből (Garzon) nem teát, hanem koffeint állítunk elő, vagy olyan csodás üvegelemekből összeépített készülékek (tudjátok, üvegspirálok, lombikok, tölcsérek és színes füstök) végén csöpög ki az értékes cucc, mint a filmeken (sose heroin, inkább aszpirin, meg fahéjsav). És tényleg volt füst is. Pl. amikor felgyújtottuk a labort! Dehát ki gondolta volna, hogy ha toluolt (egy alkohol féle) bunzenégőn melegítünk, igen hamar mennyezetig érő fáklyaként ég?? Vagyis még flambíroztunk is. Miközben nem álltunk túl messze attól, hogy felrobbanjon a labor... No, legyen vége a régi szép idők emlegetésének, beszéljünk inkább a fehérjékről. Amik aminosavakból állnak. Azok a vegyületek az aminosavak, amik tartalmazzák a nitrogént, konkrétan NH2 formában és egy kis COOH- csoportot is, amitól sav a neve. (karboxil csoport)
Úúú, egyáltalán mik a savak? Ecetsav megvan? És a hangyasav? (az első szerves-sav, ez még konkrétan általános iskolás anyag! HCOOH, például ez csíp a csalánban, amikor a levél végéről a kis csalánfullánkok (szőr) a bőrünkbe törik, és a benne lévő hangyasavtól lesz viszketőspiros a bokánk) A sav az, amitől savanyú. A sav mar, tartósít, a vizkövet kiválóan eltávolítja (mert a vízkő nagyrészt só, hahá, és a sókról is írtam már! ez már tiszta kémia fakt) és a Buszesz Rt. által előállított 20%-os változata helyett inkább modenai balzsamecetet tegyünk a salátánkra. (a hangyasav meg a E236-os számú tartósítószer)
De vissza a fehérjékhez, illetve előbb még az aminosavakhoz, bármennyire nehéz is ez. Tehát attól aminosav, hogy van benne karboxilcsoport (COOH-) (ez az ismerős a hangyasavból, csak egy hidrogénnel kevesebb) és a már említett nitrogénes izé, amit amino csoportnak nevezünk. És most jön a vicces rész, bár sav a neve, egyáltalán nem biztos, hogy a savas tulajdonságai érvényesülnek. Ugyanis ún. amfoter vegyületek, amik azt jelentik, hogy viselkedhet lúgként is. (Lúg megvan? Nátronlúg, amivel egy évszázada még öngyilkosok lettek a szegény megesett cselédlányok? Ma már csak tisztítószerként ismerjük, meg akkor jut eszünkbe, ha testünk savas pH-ját szeretnénk elmozdítani lúgos irányba, mikor több zöldséget eszünk) (jajj, ez bonyolultabb mint hittem. pH? sav-bázis egyensúly? A pH semleges, azaz hetes, ha egyensúlyban van az oldatban a (H+) és az (OH-) csoportok száma. Jelentkezzen, aki megismerte, hogy ez mit jelent! (H+)+(OH-)= H2O azaz víz! Na most, ha van olyan (H+) aminek nem találunk OH- párocskát, akkor savasnak nevezzük az oldatot. Minél több benne a H+, annál töményebb. Ha az OH- szaporodik el, akkor meg lúgos. A töménység 1-től 14-ig változhat, vagyis a bőrsemleges (5,5) pH tulajdonképpen savas.)
És az aminosavak éppen olyanok, hogy tudnak akár savasként is viselkedni, akár lúgosként is. Vagyis ha a szervezetben elszaporodik a sav jönnek a fehérjék, amik aminosavakból állnak, és képesek a túlságosan alacsony pH-t semlegesíteni. De fordítva is, a lúgos hatást is visszaszorítják, ha úgy szükséges. (Hamár erről beszélünk, a növények lúgosítanak, kivéve pl. a gabonák, az állati eredetű táplálék általában savasít, de itt is akad kivétel. És máris megérkeztünk az első fogyókúrás témához! A szervezet sav-bázis egyensúlyáért a vesék felelnek, vagyis kipisiljük a felesleget, de igazából nem nagyon vesszük észre, ha akár huzamosabb ideig eltolódik az egyensúly savas irányba. De mielőtt 65 évesen csontritkulásban kétrétgörnyednénk éppen a súlynövekedés lehet az egyik jele a tartósan savas állapotnak, ugyanis a túl savas diéta felborítja a szervezet építő és lebontó folyamatainak egyensúlyát. Pl. a szervezet működéséhez optimális pH értéktől való eltérés lassíthatja a lebontó enzimek működését. A sav-bázis egyensúlyra szinte egyik fogyókúra sem figyel, de itt és itt és itt található néhány cikk, amikből tovább művelődhetünk. Általánosságban elmondható, hogy a sok gyümölcsöt-zöldséget tartalamzó étrend lúgosító, míg a sok állati fehérjét és gabonát (!) tartalmazó inkább savasít. Persze ha még erre is figyelni képes valaki, miközben a kalóriákat számlálja... Ja, és ezek a hatások tudományosan még nem bizonyítottak, szderintem egy fogyókúrában több rosszat is teszünk magunkkal, mint némi savasítás egy teljeskiőrlésű sajtosbucival! Ez inkább már az évtizedekre szóló életmódváltás része legyen!)
Na most azt már tudjuk, hogy mik az aminosavak. Van belőlük sokféle de a legfontosabbak az alfák, mert fehérjék csak ebből épülnek fel, pontosan 20 féle α-aminosavból (a kiválasztottak). Felük eszenciális aminosav, vagyis az emberi szervezet nem állítja elő, a táplálékkal kell magunkhoz vennünk. A kapcsolódási sorrendjüket hívják szekvenciának, pedig igazán mondhatnának kapcsolódási sorrendet is, mert az azonnal megértjük, míg a szekvencia szó olvastán/hallatán legtöbben bedobjuk az úgysemvágoméneztet-szunyát. És már csak a polimereket kell elmondanom, bár aki olvasta a szénhidrátosat, az már emlékszik: ha sok molekula kapcsolódik egymáshoz, akkor polimerekről beszélünk. Polimer például a cellulóz (poliszaharid) és igen, a fehérjék is (de pl. van poliészter is, itt sok kis észter kapcsolódik egymás mellé, hogy a végén fürdőruhát alkothassanak). A fehérjékben a sok aminosav kapcsolódik egymáshoz polimerré, és akárcsak a szénhidrátoknál, itt is úgy, hogy kis vizek lépnek ki belőlük és a maradék ún. peptid-kötéssel egyesül. (Elpároznak és közben patakokban folyik a víz közülük! Ugye még sosem gondoltátok, hogy a kémia szexi is lehet!?)
Abból a 20 féle aminosavból rengeteg-féle fehérje készül. (ezt kódolják a gének, ha érdekel hogyan, kérdezd meg, mert szerintem NAGYON izgalmas)
Aki idáig eljutott, az már érti az első bekezdést is, még akkor is, ha elsőre nem értette. Tényleg! Ellenőrizd, és meglátod! (pl. már én is)

És most már csak röviden: a fehérjék irányítják testünket. Enzimek, vagyis katalizátorok – elindítanak kémiai folyamatokat, amikből a végén csak ők kerülnek ki sértetlenül. (Olyan ez, mint amikor egy buliban két – kissé mondjuk spicces – fiatalember vetélkedik egy hölgy kegyeiért. Ha a harmadik – Enzim Béla – úgy löki meg az egyik fiatalember könyökét, hogy az azt hiheti, hogy vetélytársa miatt öntötte a sörét az ifjú hölgyre, úgy a verekedés végén, csak az Enzim marad sértetlen, míg a két fiatalember néhány foghíjjal és kisebb vérveszteséggel távozik. Na jó, ez azért nem egészen pontos meghatározása a folyamatnak, de ez mégsem egy kémia tankönyv, vagy mi). A fehérjék lehetnek még építőkövek (pl. izmok vagy a kollagének, amik a rostosak), akár a védelmi rendszer részei (immunglobulinok) vagy hormonok (növekedési hormon) és így tovább. Azt hiszem világos, hogy nélkülük nem élhetünk. Minden sejt, minden folyamatában részt vesznek.
És az Őslénypark c. film óta azt is tudjuk, hogy ha nem jutunk hozzá egy olyan aminosavhoz, amit nem tudunk előállítani táplálékunkból (ez ott úgy volt, hogy lizint nem voltak képesek az őshüllők előállítani), akkor nagy bajban vagyunk. (a vegetariánusok erről többet tudnak mesélni, úgymint kiegyensúlyozott étrend, hiszen sok növényi eredetű étel nem tartalmazza az aminosavakat az emberi szervezet szükségleteinek megfelelő összetételben, így nekik különösen kell vigyázni arra, hogy az állati fehérjéket leginkább megközelítő fehérjemixet vegyék magukhoz a növényekből. Lehetséges, csak extra figyelem kell hozzá. Pl. amikor az őslényparkos őshüllők elszabadultak, kifejezetten a lizinben gazdag táplálékot keresték vándorútjuk során.)
Most néhány ismert – és a konyhatechnikában nevesített – fehérje következik:
Sikér: a gabonák fehérjéje, a lisztből készült tészta rugalmasságát, nyújthatóságát adja. Ezért lehetett a kiváló magyar búzalisztből rétest nyújtani, míg a kiváló német rozslisztből meg nem.
Zselatin: tulajdonképpen a kollagénből (ami a váz és bőrszövetek rugalmasítója) főzéssel (vagy más technikákkal) lebontott fehérje maradványok.
Kazein: a tejben található fehérje, ami hő hatására nem csapódik ki (denaturáció), de már egészen enyhe savas kémhatású oldatban igen. Ezért a tejet tudjuk forralni, de ha sav kerül belé (mondjuk, mint erjedési folyamat mellékterméke) máris kicsapódik, és indulhat a túró/sajt a maga útján.
Alkohol-dehidrogenáz: a ronda név ellenére jegyezzük meg. Ő bontja az általunk elfogyasztott alkoholt ártalmatlanná.

Összefoglalva:
ha fogyókúrát választunk, hosszú távon igaz az, hogy a kiegyensúlyozott étrendben szükség van fehérjékre is, de nem élhetünk csak belőlük. Alapvető, hogy kalória tartalma 1 g fehérjének pontosan ugyanannyi, mint 1 g szénhidrátnak (4,1kCal). Míg 1 g zsír pontosan a duplája. Bármilyen diétát is folytatunk, az ideális esetben 1 g fehérjét testtömegkilogramonként be kell vinni, különben szervezetünk a saját fehérjéit kezdi bontani. És ugye senki nem a nehezen felépített hasizmait tüntetné el. (Mármint a normál súlyhoz tartozóan 1g, ami nálam pl. 60 kg, így nekem 60 g fehérje a napiadag) De már az is tiszta, ha ismerjük is a táplálékunk fehérje/szénhidrát/zsír összetételét, ez önmagában még semmitmondó, az élet ennél sokkal bonyolultabb. Szerencsére.

Ha bárki bármiféle kiegésztítést tenne, tárgyi tévedést javítana, kérem jelezze kommentben és azonnal cselekedni fogok. Forrásaim voltak:
hmika
wikipédia
Természet Tudományi Kislexikon
és istókzicsi, néha volt saját kútfő is. Persze csakis a butaságok!
Külön köszönet Tihanyi András dietetikusnak, a sav-bázis diétáról szóló egyik írás szerzőjének, aki a további forrásokat is ismertette velem.

Meleg cukkíni saláta

2008-02-05T10:21:00.000+01:00

Kicsit ráuntam a hideg, friss salátákra. Nem is csoda, az utóbbi napokban rengeteg félét-fajtát megettem. Bár a cukkíninek nem most van a szezonja, olyan kedves, mosolygós cukkínik vártak rám a zöldségesnél, hogy nem tudtam elleállni. Én főételként ettem de egy csirkemell filével akár köretként is megállja a helyét.

Döbbenetes, hogy pár szem csonthéjas mennyire fel tud dobni egy ételt, főleg ha kicsit megpirítjuk száraz serpenyőben.

Csípősen, forrón tálaltam, még a férfiember is meg volt elégedve vele. :-) Csípőset azért is jó enni diéta idelyén, ugyanis valóban forróságot, vérbőséget okoz az emésztő rendszerben, ami gyorsítja az anyagcserét.

Gyakorlott böjtölők pedig állítják, hogy nem a mennyiségtől, hanem az ízektől lakunk jól, úgyhogy fogyókúra idején igyekezzünk minnél fűszerebb, erőteljesebb ízű ételeket enni. Ez nagyon beigazolódni látszik pl. a sajtoknál, ahol egy valódi roquefortból alig csipegetünk pár falatnyit, mig egy viszonylag íztelen trappistából pillanatok alatt eltüntetünk akár tíz dekát is, ha nem figyelünk eléggé oda.

Recept itt.

Prézlis kel vagy karfiol

2008-02-05T10:15:00.000+01:00

sós vízben kelkáposztát (karfiolt, kelbimbót) kifőzünk, kis olajon zsemlemorzsát pirítunk, kettőt összekeverjük, aki nem fogyózik, tejfölt is tehet rá

pontos mennyiséget (kalóriaértékeket) ehhez most nem tudok, a zöldség szinte elhanyagolható, vasárnap kivételesen lemértem az olajat és a morzsát, egy adag prézlis kelt olyan 120 kcal-nak és 15 g szénhidrátnak számoltam

a kevésbé fogyókúrás változat sütőben készül, jénaiba vagy tepsibe karfiol (vagy picit előfőzött kelkáposzta, kelbimbó, brokkoli), arra tejföl, reszelt sajt, lehet főtt tojással dúsítani

Salátaétel

2008-02-05T10:00:00.000+01:00

A saláta is eléggé tág fogalom, régebben szinte kizárólag ecetes és (nagyon) cukros bő lében úszkáló zöldsalátát, esetleg hajszálvékonyra gyalult, lesózott és kinyomkodott, ízevesztett uborkát értettek alatta. Sokan nem tettek különbséget a „saláta” és a konzervált „savanyúság” között. Bízom benne, hogy ez már kezd átalakulni, és egyre többen megismerik és megkedvelik a salátákban rejlő lehetőségeket. Amennyire én tudom, más országokban nem nagyon szokás a főétel mellé enni a salátát, leginkább előtte, talán utána.

A saláta több alapanyag keverékéből készült, általában hidegkonyhai étel, amit önállóan vagy köretként (angolul: „side salad”) fogyasztanak. A fejessaláta nem mindegyik salátának az alkotórésze. Számos nyelvben a két fogalomra eltérő szavakat használnak, pl. angolul a „salad” az ételt, a „lettuce” a fejessalátát jelenti. Viszonylag magas tápértékük és nagy vitamintartalmuk miatt a saláták az egészséges táplálkozás, a feljavító és diétás étkezés nélkülözhetetlen kellékei. (Wikipédia)

Egyik, az orosz konyha eléggé elterjedt és közkedvelt salátája a fokhagymás-majonézes sárgarépa, amit én csirkemell-kockákkal dúsítottam (mivel én kedvelem a húst), így önmagában is megfelel egy vacsorára vagy reggelire.

A tonhalsaláta konzervből készült, szintén nem hiányzik hozzá a kenyér, bár azzal sem rossz. Én pomelót használtam hozzá, de csak azért, mert éppen volt – úgyis túl nagy. Egyébként grapefruittal is nagyon kellemes, pikáns ízű saláta.

Tavaszt idéző zöldségleves

2008-02-05T08:31:00.001+01:00

A levesek klasszul használhatók a fogyókúrákban, feltéve persze, hogy nem sűrű, tejszínes krémlevesekről beszélünk. Ez a leves a konyhám "alaplevese". Anyukám készített hasonlókat gyermekkoromban. Nálunk nem volt divatja a piros (paprikás) leveseknek. Még ma is megütközök rajta, ha egy zöldborsó leves paprikás. Pedig sokan éppen így szeretik.

Most, hogy a tél lassan a végéhez közeledik és testünk, lelkünk szomjazza a napfényt, jó szolgálatot tehet ez leves. Könnyű, gyorsan elkészül és a zöldségeket tetszés szerint variálhatjuk benne. Természetesen tavasszal, az első friss zöldségekből készítve a legfinomabb!

Zöldségleves

Hozzávalók:
1+1 fej hagyma
2 répa
2 gyökér
1 kisebb zellergumó
1 fej karfiol
30 dkg zöldborsó
1 fej fokhagyma
1 paprika
tarkabors
só
frissen őrölt bors
2 ek olivaolaj
kevés citromlé
petrezselyem

A zöldségeket megpucolom, a hagymát apróra kockázom, a gyökérzöldségeket felkarikázom. Olivaolajat hevítek, majd a hagymát üvegesre párolom benne, rádobom a répát és a gyökeret, lefedve, néha megkeverve párolom 2-3 percig, majd felhúzom nagyjából 1,5 l vízzel (ez attól függ, mennyi levest szeretnénk és hogyan szeretjük a levest sűrűn, vagy hosszú lére hagyva).
Beleteszem a megpucolt zellergumót, a kicsumázott paprikát, 1 fej hagymát. Egy nagy teatojásba (vagy 2 kicsibe) teszem a megpucolt fokhagymákat és annyi tarkaborsot, amennyi belefér. Nem kell spórolni vele és nem, nem lesz borsos tőle a leves. Sózom, borsozom. Amikor a répa és a gyökér már megpuhult beleteszem a rózsáira szétszedett karfiolt. Csepegtetek bele egy kevés citromlét, illetve igazítok az ízeken, ha kell. (A teatojásokban lévő borsot és fokhagymát, a paprikát és a fej hagymát kidobom belőle.)

Friss petrezselyemmel megszórva tálalom.

A Low Fat 30, mint életforma

2008-02-04T22:49:00.000+01:00

Írta: Mamma

Ha diétáról, fogyókúráról van szó, azt tapasztaltam, hogy mindenki a saját módszerére esküszik. Én ugyan nem lettem ennek a módszernek a megszállottja, de segített, és ami a legfontosabb: a LowFat 30 módszer által sikerült gyökeresen átgondolnom az étkezésünket. Legalábbis fejben, a megvalósítás pedig mindenkinél saját magán múlik.

Tudom, már az a szó is, hogy LowFat, sokaknál ellenérzést vált ki, hisz mindannyian arra az úntig ismert példára asszociálunk, ahogy az észak-amerikai kontinensen minden termék fennen hirdeti: NO FAT, jobb esetben LOW FAT, ebben semmi zsír, edd csak meg nyugodtan! Az emberek mégis hihetetlenül elhízottak, és egészségtelenül is étkeznek. (Ennek persze számos egyéb oka is van, de most nem célunk ebben elmélyedni.)

Itt másról van szó. Nem arról, hogy semmi zsír, minden mást pedig szabad! A LowFat 30 nem is diéta, nem is módszer, hanem inkább étkezési forma, amit nagyon sokáig folytatni lehet. Egyfajta szemlélet az étkezésben.

A LowFat 30 azt jelenti, hogy minden, amit megeszünk, elfogyasztunk, egy falat, egy tányér, vagy egy napi adag, az abban lévő zsíradékból származó kalória NE haladja meg a 30%-ot.

Aki nem ismeri, annak ez első hallásra nagyon bonyolultnak tűnik, tudom. Nekem is az volt, amikor pár évvel ezelőtt egy ismerősöm ezt az oldalt megmutatta nekem. Legyintettem, a papírlapot ezért bevágtam a fiókba és hosszú ideig elő sem vettem. Az élet viszont kanyarokat vesz, és szükségét éreztem, hogy leadjak egy-két kilót. Közben véletlenül megláttam a könyvesboltban a LowFat 30-könyveket.
Elolvastam a könyv bevezetőjét, és megpróbáltam – legalábbis a saját étkezésemet – átállítani. Először nehéz volt, de hamar rájöttem, hogy pontosan mire kell odafigyelni. Na most, ez annyira egyszerű, hogy illett volna magamtól is rájönni.

Nem vagyok szakember ez ügyben, azért megpróbálom érthetően elmagyarázni.
Az ételeink tápanyagtartalma három nagy csoportra osztható: ezek a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok – és még sok egyéb más, ami most számunkra nem fontos. Ezekből úgy 40% fehérjét, 30% szénhidrátot és 30% zsírt szabadna tartalmaznia, hogy ne hízzunk. A szervezetünk a zsírt 100%-ban elraktározza (ha nem égetjük el azonnal), a szénhidrátnak és a fehérjének hozzávetőleg azonban csak a harmadát, ezért ebből "többet" is ehetünk. Ez a logikus magyarázata az LF30 módszernek.

Mit jelent tehát az, hogy a zsíradékból származó kalória NE haladja meg a 30%-ot? Tehát nem azt jelenti, hogy a zsír a bevitt összmennyiség 30%-át ne haladja meg! Vagyis ha megeszünk 10 deka felvágottat, és abban a csomagolás szerint 30% a zsírtartalom, azt akkor megehetnénk? Nem! (Vagyis igen:-), csak LF30 szerint nem.) Hogy tudjuk akkor kiszámolni, hogy mennyi, vagyis hány % a zsíradékból származó kalória?

1 g zsír 9 kalóriát tartalmaz, míg a szénhidrát és a fehérje kevesebb, mint a felét. Maradjunk az előbbi példánknál. 10 deka baromfi-felvágottban van mondjuk 350 kalória, viszont a zsírtartalma 30%. (Vagyis 30 g zsír van benne.) Mindezek az adatok a csomagoláson is rajta vannak. A következő egyenlettel kiszámolhatjuk az LF30 értéket:

Zsírtartalom * 900 / kalória = LF30 százalék
Vagyis 30*900/350 = 77% Vagyis az LF30 érték 77%, ez olyan magas, hogy egyáltalán nem ehetnénk LF30 szerint!

Tudom, hogy ez ijesztően bonyolultan hangzik, de nem az! Hamar hozzá lehet szokni, és idővel már én is ösztönösen tudtam, mihez nyúljak a polcon, mit hagyjak ott. Tehát az LF30-módszernél a lényeg, hogy olyan élelmiszereket válogassunk, olyanokból főzzünk, amik alacsony zsírtartalmúak, de ha mégis becsúszik egy-egy zsírosabb falat, akkor a többi már minél alacsonyabb legyen.

Két fontos tanácsot érdemes még megszívlelni:
1. Csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk. Ez ellentmond ugyan a szokásos javaslatoknak, miszerint naponta 5x együnk, én is kétkedéssel fogadtam. Ezért pár falatot ettem akkor is, ha még nem voltam igazán éhes.
2. Az LF30 %-ú ételekből annyit ehetünk, ameddig még éhesek vagyunk, de akkor hagyjuk abba. Mivel azonban kevesebb zsírt veszünk magunkhoz, a telítettség később áll be, vagyis többet „szabad“ ennünk.

Őszintén el kell mondanom, hogy nagyon nehéz LF30%-ú ételeket főzni! Hisz hiányzik belőle, illetve igencsak gyéren van benne az egyik fontos ízfokozó, a zsír. És ettől minden étel, minden falat fakóbb, picit íztelenebb lesz. De meg lehet tanulni, hogyan tudjuk helyettesíteni a zsírt, hogy viszonylag élvezhető ételt ehessünk.
Természetesen búcsút kell(ene) mondanunk a tejszínnek, a tejfölnek (12%-os csak akkor, ha "belefér") és a legtöbb sajtnak.
Kerülni kell a csonthéjasokat (rendkívül magas zsírtartalmúak!), a zsírosabb húsokat (sertés, bárány alapból zsírosabb rostú), és kivétel nélkül mindegyik felvágottat. Egy tojás ugyan csak 80 kalória körüli, de 6,2 g zsír van benne, ez szinte teljes egészében a sárgájából jön. Vagyis a fehérje: jöhet!
Egy evőkanál olaj – és itt mindegy, melyik! – kalóriatartalma 130 kalória és 15 g zsír van benne!! 15 g, ami azt jelenti, hogy 2 evőkanál olajjal gyakorlatilag az egész napi zsírszükségletünket fedeztük. És hol van még a többi, rejtett zsírtartalom?

Sovány tej, kávétejszín (7%-os), igen sovány sajtok, krémsajtok (pl. Philadelphia light, sovány ricotta), gyümölcspürék – ezekkel helyettesíthetünk. Ha sok fűszert használunk, nagyon gazdag ízt adhatunk az ételeinknek. Nézzük meg például az indiai konyhát: a currymártások jórészt joghurtban, rengeteg fűszer társaságában párolódnak (itt a kókusztejre vigyázzunk, magas zsírtartalmú). A fűszereknek is van kalóriatartalmuk, de zsír szinte nulla! Ugyanez a helyzet a legtöbb zöldséggel is. Sok szénhidrát, kevés zsír, vagyis az LF30 érték alacsony. Húsoknál vegyünk inkább fehérhúst. A csirkemell, pulyka alacsony zsírtartalmú, 5% körüli. De a marhahús is az, ha megkérjük a hentest, hogy sovány részt daráljon le nekünk. Felvágottból csak a sonka jön szóba.

Az előbbiekből logikusan következik, hogy ha valamely étel még így is több zsírt tartalmaz, azt szénhidráttal ellensúlyozhatjuk, hogy az LF30 értékünk meglegyen. Jó erre például egy szelet kenyér, vagy egy kevés rizs, főtt tészta is, így az egyensúly a szénhidrát felé billen. (Tapasztalatom sajnos, hogy könnyebb szénhidráttal kiegyensúlyozni, mint fehérjével.)
Az alkoholról külön kell szólni, mert igaz ugyan, hogy nincs benne zsír, és magas a szénhidráttartalma, és már ujjonghatnánk is, hohó, akkor ide egy-két pohár bort! Az alkohol viszont megköti azt a kevés zsírt is, amit nehezen kiszálmolgattunk magunknak, így ez nem igazán ajánlatos.

A recepteket, amiket itt majd közzéteszek, megpróbálom az LF30-nek megfelelően leírni. Ha mód van rá, megpróbálok helyettesítőt is javasolni, mit, mivel lehet kiváltani és megmutatni, hol ugrik a zsírszázalék 30% fölé, hogyan alkalmazzuk ezt a módszert.

Remélem, senkit nem ijesztettem el ezzel a bonyolult kis „bevezetővel“. Nekem személy szerint sajnos nincs olyan erős akaratom, hogy sokáig folytassam ezt a főzési módszert, ahhoz túlságosan is szeretek enni és élvezni az ízeket:-), de évente rendre rászánom magam néhány hétre, mint például most, év elején is.
Pedig életformává is válhatna, de akkor itt vannak még a többiek által már említett egyéb egészségügyi szempontok és a mozgás is!

A lila leves

2008-02-04T12:17:00.000+01:00

A vörös-vagy lilakáposztából az esetek nagy többségében párolt káposztát készítünk, pedig pl. levesként is remekül megállja a helyét.

A lilakáposzta őshazája Kis-Ázsiában található, azonban igen korán átkerült Európába is, ahol a rómaiak és a görögök, csodaszernek tartották. A vöröskáposzta gömbalakú, levélzete tömör, színe a világos lilától az egészen sötét, padlizsán liláig terjed. Íze enyhén édeskés, lágy, a jellegzetes káposzta íz. A nyers káposzta ideális tárolási hőmérséklete 0 °C, ezért tároljuk hűtőszekrényben, így meglehetősen hosszan, akár 4 hétig is eláll. (Minél tömörebb szerkezetű, annál hosszabb ideig áll el!) Ha darabolt káposztát vásároltunk, akkor csomagoljuk fóliába. Egészségügyi szempontból értékes magas B- és C-vitamin tartalma miatt, továbbá jelentős mennyiségű ásványi sót és fehérjét is tartalmaz. A káposzta növeli az étvágyat és javítja az emésztést. Étkezés után hosszabb ideig a jóllakottság érzetét kelti, ezért a fogyókúrázóknak is ideális táplálék.

Energitartalom
21 kcal, 86 kJ/100 gramm

Hozzávalók:
1 kisebb fej lilakáposzta
3 ek arborio rizs
1 l borjú alaplé
2 fej hagyma
fél üveg vörösbor (nem baj, ha pinot)
só
frissen őrölt bors
vaj vagy olivaolaj

A káposztát legyalulom, a hagymát finomra vágom. Olivaolajon üvegesre párolom a hagymát, ráöntöm a bort, majd hozzáadom a káposztát. Sózom, frissen őrölt borssal megszórom. Rászórom a rizst, felöntöm az alaplével és nagyjából fél órát főzöm. Amikor a káposzta és a rizs megfőtt, botmixerrel leturmixolom.

Almachips:
Az almákat vékonyan felszeletelem, vagy uborkareszelő segítségével vékony szeleteket vágok belőle. Sütőpapírral borított sütőlapra helyezem, majd 50-60 fokos sütőben 4 órán keresztül aszalom.

Az inspirációt innen merítettem: Kochen&Küche,2008/02.

Az okosságot a káposztáról pedig a GourmandNet-ről.

Az előzményekhez: joghurt és reggeli

2008-02-04T10:41:00.000+01:00

.Végig olvastam a joghurtról és a reggeliről szóló írásokat, rájöttem ebben az irányban elég kevés a tudásom. Huh hogy mennyi mindent ki lehet belőle hozni:-))

Átböngésztem régebbi postjaimat, mert emlékezetem szerint én is készítettem jó dolgokat joghurttal.

Kedvenc a házi krémsajt, amit Stahl Judit után szabadon, de sűrűn készítek ( most is van egy adag a hűtőben ). Nagyon szeretjük, mert jól fűszerezhető, és abszolúte tudom hogy mit eszek.

Cicaanya kedvence a croissan, melynek a variációs lehetőségei végtelenek.

És a végén a Morzsikák egyik kedvence a Reggeli zsemle, ( ugyan már archíváltam, de eltüntek a képei, ezért csak az írásos formát tudom átadni. )

Zsemle otthon

Hozzávalók:

45 dkg liszt, 1 tk. só, ½ kocka élesztő (vagy 7 gr szárított ), 25 dkg joghurt.

Keverjük össze a sót és a lisztet, valamint az joghurtot és az élesztőt. Keverjük össze és dagasszuk egyenletes állagú tésztává. Takarjuk le, és tegyük hűtőbe egy éjszakára. Másnap béleljünk ki egy tepsit sütőpapírral, majd a még egyszer átdagasztott tésztát osszuk el 12 részre. Formáljunk belőle golyókat, és tegyük a tepsibe. Ügyeljünk a távolságra, mert meg fognak nőni! Hagyjuk őket 20 percig kelni, kenjük meg tejjel, majd 200ºC-ra előmelegített sütőben süssük kb. 30 percig

Kicsit tömörebb állagú, viszont nagyon jó tészta, nagyobb ünnepek előtt szoktam a fagyasztóba eltenni, mert ha vendégek jönnek, este csak előkapom és reggel max. 1 óra alatt ott a friss péksütemény az asztalon.

Azt nem mondom hogy ez a három dolog együtt egészséges, de mértékkel fogyasztva azért belefér a kategóriába.

Reggelire és köztesen

2008-02-03T21:12:00.000+01:00

Az egészséges táplálkozás (és a normális anyagcsere) alapja, hogy napjában többször (min. 3, de inkább 5-ször) étkezünk, hogy az anyagcserefolyamatok ne álljanak le és a szervezetünk ne kapcsoljon át raktározó üzemmódba.
Az állandó rohanás, a hajszolt életvitelünkben ezt nehéz megvalósítani, de a "gyorsan-valami-egészségeset-és-finomat" kategória győztesei: a turmixok, lassik, a házi gyümölcsjoghurtok és természetesen a magvak.
Pár példa a turmixokra:
Fahéjas körteturmix:

Hozzávalók:

3 érett körte
0,5 l natúr joghurt
fahéj

A körtékből a magházat kiszedem, majd a joghurttal és a fahéjjal összeturmixolom, míg sűrű, dús joghurtkrémet nem kapok.

Banán-mangó-narancs lassi:

Hozzávalók:
1 érett mangó
2 érett banán
1 narancs facsart leve
1 szinbiotikus joghurt

Minden alapanyagot a turmixba szórok és egyneműsítem. Sűrű, intenzív ízű joghurtitalt kapunk, melyet tovább bolondíthatunk egy kis mentával:-)

Ananász-mangó lassi:

Hozzávalók:
1 mangó
2 szelet ananász
menta
0,5 l. natúr joghurt
2 dl víz

A mangót meghámozom, a húsát lefarigcsálom, az ananászt szintén meghámozom, majd a gyümölcsöket a mentával a turmixba teszem és összekeverem, azután hozzáöntöm a joghurtot, valamint a vizet. Édesszájúak mézzel is ízesíthetik.

További lassi receptek itt.

Lekvárral ízesítve:

Hozzávalók:
házi készítésű szilva/szőlő lekvár (cukor és tartósítószer nélkül)
natúr joghurt

A lekvár készítése:
A vaslábasba beledobom a kimagozott szilvákat és szőlőszemeket és egy fél citrom levét, majd először lefedve, majd fedő nélkül főzöm, mígnem úgy bugyog, mint a láva. Ez jelzi, hogy elég sűrű már az anyag. Üvegekbe merem és felhasználásig hűtőben tárolom. A felhasználás jelen esetben azt jelentette, hogy összekevertem 2 teáskanálnyit belőle 2 dl joghurttal.

És a végén a legnagyobb kedvenc (magvas), a mandulás zabkása:

Pár gondolatot fűznék a zabhoz, ami pelyhesített minőségben a reggelink egyik fő alkotóeleme volt. A zab az emberi idegrendszer, a fogak, a csontok és az erek egészségéhez szükséges tápanyagokat (fehérjék, E és B vitamin, kálium, kalcium, magnézium, fluor, szilícium) tartalmazó, rostokban igen gazdag gabonaféle. Frissítő, élénkítő, teljesítőképességet növelő, gyulladásgátló. Energiát adó, roboráló, melegítő hatású, könnyen emészthető táplálék. Csökkenti a fáradtságot, növeli a fizikai erőnlétet és a szervezet ellenálló képességét. Gluténtartalma miatt lisztérzékenyek nem fogyaszthatják!

Hozzávalók:
10 dkg zabpehely
1 alma
2 ek. szeletelt mandula
1 bögre tej
2 ek. mazsola
1/2 tk. őrölt fahéj
idénygyümölcs, jelen esetben szőlő, de finom szilvával, barackkal, meggyel, stb.

Egy serpenyőt 1 perc alatt lángon előmelegítek, majd beleszórom a mandulát és egy percig pirítom, majd hozzáadom a zabpelyhet és együtt pirítom őket, míg illatozni nem kezdenek (1-2 perc). Majd hozzáöntöm a tejet, majd takarékra állítom a lángot. Belekeverem a fahéjat, az almát, a mazsolát, az idénygyümölcsöt és párolom 5 percig, amíg a tejet fel nem szívja.

Pár szó a címkézésről

2008-02-03T19:29:00.000+01:00

Gondoltam, írok egy kis tutorialt a címkézésről, ahogyan én képzelem, mert ez máris szervezési alaprobléma.

Sajnos itt a blogspoton nem tudom megoldani, hogy két- vagy többféle cimkecsoportot is létrehozhassunk, bár belátom hogy ez lenne az ideális, egyet a recept szerzőjének, egyet az étel típusának, és egyet a hozzávalóknak felsorolással. Dolgozom rajta, és töröm a fejem, de egyenlőre nem találtam rá megoldást, így addig egyetlen ömlesztett listába teszi a rendszer a címkéket, ezért nekünk kell valami rendet alkalmazni benne, hogy áttekinthető legyen, és erre szabályokat kell hogy alkalmazzunk, nincs más lehetőség.

1. Két kis minusz jelet kap a "szolgálati közlemények", az egy-egy témát részletesebben körüljáró "összefoglaló" írások (ide jöhetnek egy konkrét fogyókúra típus ismertetése, egy termék ismertetése, vagy olyan írások mint amilyet például Sütis néne írt a cukorról), a "sport"-tal kapcsolatos írások, ötletek, és a "tippek", ami ezen belül a legtágabb kategória: ide olyan írásokat fogok becímkézni, ami esetleg egy-egy élelmiszer felhasználási formáit rendszerezi, vagy olyan apróságokat, ötleteket tárgyal, amelyek könnyebbé teszik a fogyókúrát.
(Ez a pont még nem teljes, lesz még például "cikk" címke, meg "pletykasarok" címke hamarosan.)

2. Egy minusz jelet kap az írás szerzője, ezt minden bejegyzéshez odaírjuk, hogy könnyen rá lehessen keresni az adott szerző írásaira.

3. Ez a harmadik típusú kategória adja meg az étel fajtáját. Ismétlem, itt nincs lehetőség a hozzávalók szerinti felsorolásra, úgyhogy közelítsük meg az étel típusa szerint.
A következő kategóriákba minden ételt be lehet szorítani:

hús nélkül: ebbe a kategóriába tartoznak a zöldséges vagy esetleg tofuval s egyéb húst helyettesítő alapanyagokkal készített ételek. A kategória jellemzője (amellett hogy nem tartalmaz húst), hogy alapvetően sós ételekről szól, zöldséggel készített egytálételekről. Édességekhez nem kell odaírni, hogy hús néküli, ugyanis senki nem feltételezi, hogy az adott édesség hússal is elkészíthető lenne. :-)
Ha hús is van benne, akkor azt határozzuk meg az állat fajtája alapján: hal, szárnyasok, marha, sertés, stb.

Külön kategória továbbá:
zöldségfélék-köretek
leves
saláta
tészta
rizs (csak akkor ha ez az étel alapja, mint például a rizottónak)
Ha ezek tartalmaznak húst is, akkor odaírjuk az állat fajtáját, ha pedig nem, akkor hús nélküli címkét is kap.

Lesz külön rágcsálnivaló címke a snack típusú ételeknek, kencefice a krémeknek, pástétomoknak, pékáru a kenyereknek, péksüteményeknek, és tojás a kimondottan tojásos ételeknek, mert azok valahogy mindig kilógnak a sorból :-).

Ami a desszerteket illeti, azt alapvetően az édesség kategória foglalja össze, de ezenkívül megkülönböztetünk majd egy ital címkét turmixoknak, shakeknek, joghurtitaloknak stb. is.

Ezt így elfogadhatónak találjátok?
És van még esetleg valami? Érzem hogy valamit kihagytam, de sehogy nem jut az eszembe.

Reggeli

2008-02-03T17:01:00.000+01:00

Kérte is valaki, de engem is foglalkoztat, hogy olyan reggeliket találjak ki, hogy el lehessen felejteni a felvágottakat. Most ezek olyanoknak alkalmasak, akik úgy döntenek a diétában, hogy reggel még esznek szénhidrátot, mondjuk, egy szelet teljes őrlésű lisztből készült kenyeret. Azt gondolom, többen követik ezt a módszert is.

Az első egy májpástétom, amit ha tojásba töltünk, akkor kenyér nélkül is meg lehet enni.

A második egy szokványosnak mondható körözött, de sovány tehéntúróból elkészítve mindjárt más a helyzet. És ha még a belekevert kicsi vajat (margarint) is ki akarjuk spórolni, remekül helyettesíti egy-két kanál tejföl.

A harmadik tonhalpástétom, ez úgy, ahogy van, eléggé diétás, különösen, ha nem olajos tonhalkonzervünk van, hanem sós lében. Létezik ilyen, elérhető áron.

A negyedik pedig zöldségfélékből áll, paprikás, paradicsomos padlizsánkrém (sokak szerint zakuszka).

És avokadó, amire ugyan sokan azt mondják, hogy hizlaló, mert magas a zsírtartalma, de ez hasznos zsír. Az avokadó telítetlen zsírsavakból álló olajtartalma B-, C-, E- és A-vitaminban gazdag. Az érett gyümölcs káliumot, foszfort, vasat, nátriumot valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz.

Legközelebb a kenyér nélkül is ehető reggeli ötletekkel folytatom.

Savanyú káposzta leves

2008-02-03T15:48:00.000+01:00

.

Látom, gyűlnek a levesek (is), hoztam én is egyet...
Ez a leves amellett, hogy a fogyókúrába jól beilleszthető, egy speciális diétához is kitűnő, ez pedig a candida diéta, melyre sajnos úgy veszem észre egyre nagyobb szükség van...
Röviden erről csak annyit, hogy ebben a diétában, különösen figyelni kell arra, mit ehetünk és mit nem.
Főbb tiltólistás ezen esetben a cukor - bármilyen fajtája, formája-, az élesztős , a fehér lisztes és a tejtermékek nagy része.
Erről bővebben olvashattok a blogomban is.

Savanyú káposzta leves

Hozzávalók:

- 1 vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 20 dkg savanyú káposzta
- 1 db krumpli
- só, bors, pirospaprika, kömény, babérlevél
- 1 kis db sárgarépa
- egy kevés levestészta
- petrezselyem levél
- natúr joghurt

A hagymát felaprítjuk, olajon üvegesre pirítjuk, majd a fokhagymát is.
A káposzta levét kissé kinyomkodjuk, de ne mossuk le!
Hozzáöntjük a hagymához, majd kicsit összepirítjuk vele.
Felöntjük 1 l vízzel, felforraljuk.
Hozzáadjuk a sót, borsot, pirospaprikát, ízlés szerint köményt és a babérlevelet.
Belereszeljük nagy lyukú reszelőn a nyers , meghámozott krumplit.
Beledaraboljuk a tisztított , aprított sárgarépát.
Lefedve takarékon kb. 40 percig főzzük.
A főzési idő közepén beleteszünk egy kevés levestésztát (de ez el is hagyható), és a petrezselyem levelet.
Ha túl savanyúnak találnák, tegyünk hozzá natúr joghurtot, sokkal ízletesebb is lesz tőle!

Az alapoktól: húsleves

2008-02-03T10:07:00.001+01:00

A tegnapi leves postom után az Adminisztrátor:-)) küldött egy megjegyzést, miszerint érdemes lenne elmélyülnünk a jó húsleves titkaiban. Nem szeretném "osztani az észt", csak leírom hogy én hogy főztem a kérdéses leves(t)eket.
Utána olvastam a szakirodalomban, és sikerült megint egy olyan témát találnom amiről hirtelen vagy 30-féle módot leltem. Ahány ház, annyi leves..és misztikum ( csak darált borssal, egyszer leforrázzuk, fél napot főzzük, ne süssön bele a nap a fazékba..stb ).
Nem tudom, a leghosszabb főzést a gyöngytyúknak szoktam adni, de azt is szét bontom, és így sem fől többet mint max 3 óra, de az már nyugdíjas tyúkból volt.

Sok a duma, lássuk a tényeket: Húsleves by max:

2 db csirke mellcsont ( bőrrel, porcogóval ), 2 db far-hát, szinten kopletten. Megmosom alaposan, a far-hátat középen elvágom, mert így könyebben elfér a fazékban. Hideg vízzel felengedem ( a fazék 5,8 l-es, ebbe a húsra kb rájön 3,5 l !hideg víz! ), teszek rá 1 ek sót, és elkezdem kis energián főzni. Azért csak 1 ek a só, mert inkább a végén sózom, ne érjen meglepetés, és a sók sem egyformák, biztos ami biztos.

Megpucolom a zöldségeket:
3-4 közepes répa, 2-3 fehérrépa, 1/2 karalábé, 2-3 rózsa karfiol ( a többi mehet az azték karfiol-ba ), 1 vöröshagyma ( a legutolsó belső vékony vörös héját rajta hagyom, természetes szinezőanyag ), 3-4 ducibb fokhagyma, 1 ökölnyi burgonya, 1/4 zeller gumó, 1 tv paprika, 1 paradicsom, 1 db szárított fűszer paprika.
Ennyi minden nem mindig megy bele, a lényeges, ami fontos: hagymák, répák, burgonya, de szoktam úgy is csinálni hogy több zöldséget főzök bele, és akkor abból készítek egy házi franciás salit, joghurtos majonézzel, gyors vacsiként.

A répákat egyforma darabokra vágom ( kb. ujjnyi vastagra ), a krumplit és a vöröshagymát egészben, a zellert és a karalábét 3-4 cikkre, a paprika magházát kiveszem. Mindent bele teszek a fazékba, kivéve a fokhagymát. Egy kicsit feljebb veszem az energiát és felforralom. A tetején képződött habot leszedem egy szűrőkanállal, és ha már nem habzik tovább, takarékra teszem, és most teszem bele a fokhagymát, és kb. 10 szem fekete borsot. ( így nem kell a szűrésnél vadászgatni őket ).
Lassú tűzön addig főzöm, míg a zöldségek megpuhulnak ( ez kb.: 1-1,5 óra. ), most kóstolok, mert már minden íz előjött, ha kell sózom.
Lezárom az energiát, és hagyom még egy kicsit, kb 1/2 órát, és utána leszűröm.
A csontos részeket külön teszem, késöbb lefosztom, kiváló a saliba, vagy elteszem és később hasznosítom ( pl: húsos-ravioli-t készítek belőle )
A hagymákat és a paprikát kidobom ( bár néha elcsábulok és megeszem a fokhagymát ), ha esetleg a zeller és a karalábé fás, akkor azt is kidobom.
A levest átszűröm, ha nagyon zsírosnak találom akkor 2-3 papírtörlővel leszedem a tetejéről a zsírt ( simán egyesével ráterítem a tetejére, és a zsír fenn marad a papíron, azt kidobom, általában 2-vel már szép tiszta lesz ).

Ha olyan levest csinálunk ami hasonlít az újházy módon elkészítettre, akkor a húst és a zöldséget gyufa nagyságúra vágom és a végén annyi levessel forralom őssze amennyit kitálalunk.

A natúr levest a legkönyebb eltárolni ezért a főtt zöldségeket és a húst külön tálban szoktuk eltenni.
Tészta befőzése: veszek ki a kész levesből egy kis edénybe pár merőkanállal, vagy sima vegetás vízben főzőm ki a tésztát, és úgy adom tálaláskor az asztalra. Utóbbinál tálalás előtt leszűröm a segédléről.

Remélem hogy kipróbáljátok, és beszámoltok róla, hogy sikerült ( amiénk finom lett:-)) ).

Rizstészta zöldséggel

2008-02-03T08:44:00.000+01:00

írta: Fakanál
A következő ételt nem azért teszem fel, mert valami kulináris csúcsot vélek megostromolni vele, hanem mert roppant egyszerűen elkészíthető, egészséges, laktató, és még ráadásul nem is hízlal.

Hozzávalók:

egy marék rizstészta

egy marék zöldség (lehet mirelit is, a Findus termékei kiválóak, csak igen drágák):

néhány szem zöldborsó, pár karika sárgarépa, egy-két virág brokkoli, vízigesztenye, bíbcsíra, bambuszrügy, ki mit szeret, és mije van otthon

egy evőkanál szójaszósz

néhány csepp chiliszósz

Elkészítés:
A mirelit zöldségeket vékonyan kiolajozott (mire jó az olajspricni?) wokba öntöm, 7-8 perc alatt roppanósra párolom. Ezenközben egy tálba beletördelem a rizstésztát, lobogó forró vízzel leforrázom, majd szintén 6-8 perc múlva leszűröm. Amikor a zöldség jó, hozzákeverem a tésztát, ráöntöm a szójaszószt, a chiliszószt, visszafogottan megsózom, átforrósítom és tálalom.

Vérnarancs joghurttal

2008-02-02T23:08:00.000+01:00

Egy kis édesség a diéta nehéz napjaira :-)
Ezt a joghurtos édességet nyugodtan ajánlom mindenkinek, aki a fogyókúra közben is szeretne valami könnyű, finom édeset enni.

Hozzávalók:
2 pohár joghurt
3 vérnarancs
Horváth Rozi féle 25 gr-os zselatin 1/4 része
½ evőkanál édesítő

1 narancs levét kipréseltem, a többi narancsot félbevágtam, a húsát kifiléztem, és apróra vágtam. A joghurtot elkevertem az édesítővel és a zselatinnal, és jó melegre felfőztem, de nem forraltam fel. Levettem a tűzről, elkevertem benne az apróra vágott narancsot, és a narancsok héjába töltöttem, ami kimaradt, azt szilikonos muffinformába. 2 óra hosszat pihent a hűtóben.
Kettőt a narancshéjba töltöttekből a mélyhűtőbe tettem. Remek fagyi lett belőle. Mikróban fél percig melegítettem, így már elég puha lett, de nem meleg.

6 db lett, l db-ban energia: 66,5Kcal, szénhidrát: 13,5gr

A "gyógyító" leves

2008-02-02T20:51:00.000+01:00

Köszöntök minden kedves Olvasót, és megköszönöm a lehetőséget hogy megjelenhetek.

Egészséges étkezés, diéta, természetes dolgok...stb, nehéz felsorolni azokat a fogalmakat, melyek ezt a blog-ot jellemzik.

Okos dolgokat sokat lehet olvasni a neten, de gyakorlati útmutató szerintem kevés van. Remélem hogy sikerül egy biztonságos kis "szigetet" kialakítanunk és megmutatnunk, hogy ebben a globalizált világban is módot tudunk teremteni a "normális" ételkészítésre/étkezésre.

Csatlakoznék az előttem szólókhoz, azt hiszem újat már nem igazán tudok mondani, alaposan ki lett a téma taglalva, ezért szorítkozzunk a gyakorlati dolgokra.

Régi népi bölcsesség a húsleves gyógyító ereje, de talán annyira nem tudatosított, hogy mennyire jól lakatja az embert, ha eszik egy csészével.
Együnk hát ebédre/vacsorára egy tálka levest. Hiszen ezt akár egy kis termoszban is eltudjuk vinni a munkahelyünkre, csak egy csésze kell és egy kanál, már ehetjük is. Sokkal jobban járunk vele, mint egy zacskós levessel.
Ahogy már a light ebéd-nél is leírtam, amikor csirke/sertés húst vásárolok, előnyben részesítem a csontosabb dolgokat ( mell, comb, karaj ), és a leeső darabokból levest főzök. Ha akkor nincs rá idő, elrakom a fagyasztóba, arany tartaléknak.
Ha lefőzöm, és nem használom el azonnal, akkor abból fagyasztok le, ( családi 450 gr-os tejfölt/kefírt/joghurtot veszünk, és annak a kimosott fedeles poharában tesszük el ) és szükség esetén előveszem, kiolvasztom és azzal engedem fel a krémlevest ( pl.: a borsókrémleves-em ), és nem kockával ( bár őszintén bevallom, van egy dobozka kékcsirkés [] a kamra polcon, amolyan mentőkötélnek )

Azt gondolom hogy a húsleves főzés folyamata, mint alapdolog, mindenki számára ismert ( bár lehet hogy érdemes volna ezeknek a "titkoknak" a megosztására is szánni egy postot ).

A képen a csütörtöki ebédem látható, annyit extráztam rajta, hogy nem főztem bele tésztát, ( távozz szénhidrát ) hanem inkább "keletiesre" vágtam egy újhagyma zöldjét ( jöjj természetes C vitamin ), de csak a zöldjét!, és azt kevertem a gyufára vágott főtt zöldségekhez, és öntöttem fel a forró levessel.

Hajrá, elő a csészékkel, merítsünk egy adag levest, fogjuk a kezünkbe, és olvassuk el mit is írtak ma a gasztrobloggerek:-))

Jó étvágyat!

Currys lencsekrémleves

2008-02-02T17:53:00.000+01:00

Üdvözlök minden olvasót ezen a jó kis blogon, ami úgy gondolom, arra is példa, hogy egy internetes közösség összefogása milyen klassz dolgokat hozhat létre. Remélem a fogyókúra nehezen elviselhető napjait megkönnyítik ezek a receptek, adnak új ötleteket nemcsak a diétához, hanem az életmódváltáshoz is. Sok sikert és legfőképp kitartást kívánok mindenkinek!!

A depressziós, nyirkos sötétségben este hazaesve egy jó kis meleg krémleves gyors és hatásos vigasz egészen tavaszig, emellett sűrű tartalma miatt a jóllakottság némileg illuzórikus érzésével tölt el. Krémlevest lényegében minden zöldségből lehet csinálni, a zöldség(ek) kiválasztása után csak néhány hozzáillő fűszer kell a kamrapolcról, lehet szabadon választani a sűrítés módját, maradjon csak magábanvaló - ez az igazán diétás variáció, mint ez a recept is -, vagy tegyünk bele egy szem krumplit- ez a szénhidrátot dobja meg elsősorban - , legyen tejszínes, netán egy kis-vajas-lisztes-tejszínes alap, aztán szedjük-e tojásra, a végén dobáljunk-e bele vajdarabkákat: ez utóbbi már mind opcionális.
Azaz nincs két egyforma krémleves.

A fenti így készült (2 személyes adag):

10 dkg lencse
1 fej vöröshagyma
2 kk. currypor
1 babérlevél
8 dl víz
1 pohár natúr joghurt (175 gr-os, 1,4%-os zsírtartalmú)
5 dkg specksonka
só

Egy adag leves az én számításaim szerint - sonka nélkül - 231 kcal-t, 16 gr fehérjét, 35 gr szénhidrátot és 2,2 gr zsírt tartalmaz.

A lencsét reggel beáztattam. Estére már majdnem magától puha lett, de azért a vízzel, az apróra vágott vöröshagymával a babérlevéllel, fél kk. sóval és a curryporral feltettem főni. Lefedve 20 perc alatt teljesen puhára főztem.
Hozzáraktam a joghurtot és botmixerrel pürésítettem. A végén még kellett bele még egy kis curry és só.

Mig a lencse főtt, teflonserpenyőben kicsit megpirítottam a kis darabokra vágott sonkát, az potyogott a tetejére.

Stahl Judit receptje, több curryvel, cayenne-bors nélkül és a kötelező beáztatással.

Minden kezdet nehéz

2008-02-02T10:09:00.000+01:00

Nem akarok hosszú bevezetőt írni, egyébként is a kedves társak már minden alapvetőt elmondtak, csak néhány gondolat a saját és a közeli ismerősök tapasztalataiból.
Az egész diéta vagy váltás sikere attól is függ, hogy milyen étrendet választasz. Ezt úgy értem, hogy ha homlokegyenest másképp akarsz ezentúl étkezni, mint amit megszoktál vagy szeretsz, akkor garantáltan nem lesz sikeres a vállalkozás. Például ha én úgy döntenék, hogy nem eszem többé húst, mert az sokak szerint ártalmas, akkor igen hamar föladnám a dolgot. Ezzel mindössze azt akarom mondani, hogy kinek-kinek úgy kell kiválasztania a követendő étrendet, hogy ne tegyen erőszakot a kialakult ízlésén, és biztosan meg lehet találni azon belül is a kedvezőbb és kevésbé ártalmas változatot.

Ezért nagyon jó ötlet szerintem ez a közös oldal, mert remélhetőleg mindenki fog találni olyan ötleteket és recepteket, ami pont az ő ízlésének felel meg (talán egy kis kompromisszummal).

Nem utolsó szempont az sem, hogy mennyi a fölösleg, amitől valaki meg akar szabadulni. Én úgy láttam mindig, hogy az 5–10% (a testsúlyhoz, pontosabban testtömeghez képest) nehezebben megy le, mint az ennél nagyobb. Fontos, hogy emiatt ne adjuk föl idő előtt.

Az sem mindegy, hogy hány évesek vagyunk, talán mondanom sem kell, hogy minél fiatalabb valaki, annál könnyebb a dolog.

Fentiek alapján az én diétásnak mondható receptjeim főleg hús, zöldség és tejtermék összetételűek (meg fűszerek), a szénhidrát az, amit én leginkább csökkenteni tudok különösebb szívfájdalom nélkül.

Elsőnek egy jó kis salátát ajánlok, vége felé jár – remélem – a tél, ilyenkor nagyon fontos a vitaminpótlás, és akkor már miért ne legyen finom is.

Ehhez jégsalátát, póréhagymát, jégcsapretket és egy hegyes, csípős zöldpaprikát használtam, sóval, zöldfűszerekkel (bazsalikom, kakukkfű, rozmaring) ízesítettem, joghurttal összekevertem.

Hogy legyen egy meleg étel is, karfiollal együtt sült csirke, ami egyszerű, kényelmes és jó. Már a lányom is elkészítette, a képen az ő műve.

Mozogjunk!

2008-02-02T09:31:00.000+01:00

Azzal mindenki tisztában van, hogy mennyire fontos a diéta melletti mozgás. Bátrabbak nyomhatnak egy sztrippet Carmen Electrával, vagy elmehetnek a Mozgós Pénteken egy edzőterembe, és féláron válthatnak belépőt.
Ne feledjétek a dátumot: 2008. február 8. péntek!

Krumplilepény kukoricával

2008-02-02T09:26:00.000+01:00

Írta: Fakanál

Egy tipikusan olyan ételt mutatok most be, amely remekül beválik, amikor az ember enne már valami testesebb dolgot is, mint a joghurt például. Egy tányér salátával isteni vacsora kerekedhet belőle.

Hozzávalók:

20 dkg burgonya (kb. 190 kcal)
5 dkg kukoricakonzerv (kb. 65 kcal)
1 kicsi tojás (kb. 70 kcal)
1 evőkanál zabkorpa (kb. 31 kcal)
1 evőkanál petrezselyemzöld (kb. 10 kcal)
só, bors

Elkészítés:

A krumplit apróra vágom, sós vízben puhára főzöm, majd leszűröm és villával összetöröm. Ha kihűlt, hozzáadom a kukoricát, a tojást, a zabkorpát, petrezselyemzöldet, ízesítem sóval, borssal (esetleg egyéb más kedvenc fűszerrel), majd olajjal vékonyan kikent serpenyőben megsütöm. Ha van kéznél fánkszaggató, azt helyezzük a serpenyőbe, töltsük meg a masszával, villával tömörítsük jól össze, akkor kap gusztusos pogácsa formát. A fenti mennyiségből minimum két db. pogácsa lesz, úgyhogy a hozzávetőlegesen 400 kcal-át el is lehet felezni, ha egyszerre csak egy pogácsát eszünk meg.

Párolt sárgarépa

2008-02-01T22:54:00.001+01:00

Olivaolaj, karikára vágott (nyers) sárgarépa, só, fűszerek*, pirít, kicsi víz alá, lefed, párol.

* egyik változatban: vegyes fűszerek, például rozmaring, kakukkfű, majoranna, bazsalikomfű, turbolyafű,

* másik változatban: garam masala, akkor a són kívül nem kell más fűszer

Alapvetően köretnek készül, mondjuk frissen kisütött csirkedarabok mellé, de én önmagában is nagyon szeretem.

Kalóriatartalma: 10 g olaj 90 kcal, a répa pedig 100 grammonként 35 kcal és 8 g szénhidrát, így mondjuk a félkiló répából és 20 g olajból készített 2-3 adag 355 kcal és 40 g szénhidrát.

Tippek

2008-02-01T22:39:00.000+01:00

Én nem vagyok az édesítőszerek ellen, ez abból adódik, hogy cukorbetegként édesítésre más nem jöhet szóba, de aki teheti, pár csepp mézet is használhat édesítésre olyan ételeknél, ahol a cukor tömegének nincs jelentősége. Általában szorbitot használok, de a fruktóz is szóba jöhet.

Az úgy ennék valamit "rohamokra" számítva mindig van a mélyhűtőmben olyan előre elkészített alapanyag, amiből gyorsan valami édességet, vagy más falatkát lehet kreálni.

Ha palacsintát sütök, mindig dupla adagot készítek, és a felét egyenként folpack fólia közé teszem, és lefagyasztom. Sokáig eláll, amikor szükséges egy darabot kiveszek, mikrohullámú sütőben 1/2 perc melegítés után fogyasztható. Lehet bele tenni gyümölcsöt, joghurtot, túrót, de egy szelet sajtot, vagy sonkát, vagy akár mindkettőt.

1 vékony, cukor nélkül készített palacsintában 95,3Kcal, és 17,6 gr szénhidrát van.
Persze ez függ a palacsinta nagyságától és vastagságától is.
A palacsintát akkor is cukor nélkül sütöttem, amikor még ehettem cukrot, mert így amikor kiveszem a mélyhűtőből eldönthetem, hogy édes, vagy sós tölteléket akarok beletenni.

Ugyanígy tartok a mélyhűtőben pitát is, de azt sütés nélkül teszem el, egyenként folpack fólia közé csomagolva. Felhasználáskor forró sütőben 3-4 percig a rácson sütöm.

Jól bírja a mélyhűtést a muffin és a zsemle is.

Muffinreceptek itt és itt és itt.

Zsemlereceptek itt és itt.

Gyümölcsök is vannak mindig a mélyhűtőmben. Nyáron kis adagokban fagyasztom le őket. Ezekből pillanatok alatt készíthetünk fagylaltot, lekvárt, turmixot, palacsinta tölteléket, stb. Bele lehet keverni joghurtba, túróba, vagy csak úgy jegesen bekapni, és elszopogatni. :)

Végszükség esetén :-) lereszelek egy almát és egy sárgarépát, összekeverem, pár csepp citromot teszek rá, és eleszegetem.

Pár gondolat a cukorról...

2008-02-01T22:14:00.000+01:00

Mint minden diétában, alapvető dolog a cukor elhagyása, vagy helyettesítése.
Mondhatjátok, pont én beszélek , hisz ha benéztek hozzám, feltűnő lesz hogy nálam eléggé sok a sütemény, torta, édesség... nos igen, nem is vitatom, DE!!! azon vagyok, hogy próbáljam ezt a dolgot kiküszöbölni, azaz helyettesíteni és egy minden tekintetben egészségesebb életmódot találni magam és családom számára.
Ez értendő nem csak a cukor, hanem minden egyéb pl. fehér liszt, mesteréges ízesítők, egyebek leváltására is. Már egy ideje próbálkozom, és azt hiszem, ha lassan is, de haladok! Haladjunk tehát együtt! :-)

Visszatérve a témánkhoz, szerintem nem árt egy kicsit jobban is elmélyülni a cukor és édesítők témakörében, hisz ha nincs meg az alap, mire építsünk? Mert itt nem csak a diétáról, hanem egy egészségesebb életmódról (is) lenne szó!

Ha van egy kis időtök, érdemes elolvasni!

Tehát a cukorról:

A természetes szénhidrát az egyik fő táplálékunk, ezzel szemben a finomított cukor számos betegség forrása.
A legfőbb ok, amiért ártalmunkra van, az, hogy a természetben előforduló növények cukortartalma lényegesen alacsonyabb, mint a bolti fehércukoré.

Étkezési cukorként a cukorrépából előállított répacukrot ismerhetjük.
Ebből több termék készül, például a kristálycukor, porcukor, kockacukor, illetve különböző édességek tartalmazhatják.
Európában ennek előállítása a legolcsóbb, ezért ez a legelterjedtebb.
Melegebb éghajlatú területeken a nádcukor az elterjedt, amit cukornádból állítanak elő, illetve ismert még a juharcukor, amit északi országokban a juharfa nedvéből nyernek.
Kémiailag mindhárom cukorfajta teljesen egyforma, csupán a kiindulási növényekből a gyártás során megmaradó szennyezőanyagok okozzák a különbségeket.

Többnyire sportolók használják a kémiailag egyszerűbb szerkezetű, könnyebben emészthető és élettanilag jobb tulajdonságokkal bíró szőlőcukrot vagy krumplicukrot.
Ezenkívül megemlítendőek még a különböző gyümölcscukrok, amelyeket a gyümölcsökből vonnak ki, valamint a tejcukor, amelyet gyermektápszerek készítésére használnak és tejből állítanak elő.

A cukrot amelyet ma minden háztartásban megtalálunk, nem is olyan nagyon régen használják általánosan.
Száz-százötven évvel előtt még csak a gazdagabb családok használták, még régebben csak a királyok asztalán volt található.
Korábban csak a mézet használták az ételek édesítésére.

A kereskedelemben kapható cukorfajták

1. Répacukor

Fehér cukor
Más elnevezései: asztali cukor, finomított cukor, répacukor.
A finomított cukrot a répa levéből nyerik.
Amint kivonták a cukorrépából, nagyon komoly eljárásokon megy keresztül, míg fehér, kristályos anyag nem lesz belőle.
A kereskedelemben gyakran használják, mert a legédesebb termék az összes közül.
Fajtái: kristálycukor, kockacukor, porcukor.

2. Barna cukor

Ugyanolyan eljárással készül mint a fehér finomított cukor, csak melasz hozzáadásával.

3. Nyers cukor (nádcukor)

Finomítatlan, ami azt jelenti, hogy teljesen természetes termék, melynek előállításánál a cél az, hogy megőrizzék a nádcukor eredeti melasztartalmát.
Ez a fő különbség, ami a nádcukornak egy különös aromát és egy jellegzetes színt biztosít.

4. Szőlőcukor vagy krumplicukor

Ez egy egyszerű cukor ,amelyet a burgonya hidrolízisével, azaz a keményítő lebontásával lehet előállítani.
Ezt a folyamatot ipari méretekben rendszerint a keményítő híg savval, nyomás alatt történő főzésével érik el.
Az így nyert oldat bepárlásával kapják a lehűtés után, a kristályosan megdermedt terméket.
A szőlőcukrot a sejtek közvetlenül tudják energiaforrásként felhasználni.
Édességekben is megtalálható, főleg energiaszeletek édesítésére használják

A rendszeres cukorfogyasztás hatása

A cukor az emésztés során erjesztő hatású, amikor is ecetsav, szénsav és alkohol keletkezik.
Az ecetsav, de főleg az alkohol nagyon erős romboló hatású a bél membránjaira.
Az alkohol még a vesét is roncsolja, kihatással van az idegrendszerre.
A cukor-fogyasztás savasító hatást vált ki, ennek ellensúlyozására a testben már meglevő ásványi anyagokat kell a szervezetnek előszednie hogy kiigazítsa a pH egyensúlyt.
Például nátriumot, káliumot, magnéziumot, kalciumot.
Rendszeres cukor-fogyasztásnál a test kénytelen például a hiányzó kalciumot már a saját csontjaiból is előszedni, ezzel csontritkulást okozva és súlyosbítva a fogszuvasodást, amit eredetileg a cukor erős savassága váltott ki.

A túl sok cukorfogyasztás hatása

A túl sok cukor fogyasztása végül is minden szervre kihat.
Eredetileg a májban halmozódik fel és a máj megduzzad.
Ha a máj elérte a növekedésének felső határát, akkor a felesleges cukor visszakerül a vérbe zsírsavak formájában.
Ezek a test minden kevésbé aktív helyein (has, ülep, csípő, combok stb) rakódnak le, majd az aktív szerveken (szív, vese).
Az egész testet igénybe veszi, a vérnyomás is megváltozik.
A vörös vértestek minősége romlik, a fehér sejtek száma túlságosan is megnő, ami lassabb szövetnövekedéshez vezet.
A test ellenálló képessége leromlik, mikróbák terjedését idézve elő.
A B vitamin készlet is leapad, mert a cukor-fogyasztás a B vitamint termelő hasznos bél-baktériumok pusztulását váltja ki.
A hasnyálmirigyre is meglehetõsen károsan hat, mert túldolgoztatja azt és ezáltal kiteszi más zavaró reakcióknak.

Minden túlzott cukor-fogyasztó népcsoport az átlagosnál rövidebb életű.
Gondoljunk erre amikor legközelebb édességet szeretnénk vásárolni saját magunknak, gyermekeinknek, vagy ajándékba!

Akkor mit szabad enni?

Szerencsére a természetes cukrok, amik gyümölcsökben, zöldségekben vagy a mézben vannak, nem károsak, mert saját természetes környezetükben vannak.
Ha szükségünk támad édességre, akkor fogyasszunk szezonális gyümölcsöket, édesítésre használható a hőhatás nélkül kivont méz.

Ha további édességre vágynánk, akkor fogyasszunk datolyát, mazsolát, szárított fügét.

Csokoládé helyett fogyasszunk carob porból készített édesítetlen "csoki"-t, ami szinte ugyanolyan ízű, színű és nem káros.

Ha mindenáron édesítőszert kívánunk használni, akkor használjunk természetes úton előállított stevia-t (magyarul sztívia).
Ez a növény Paraguayból és Brazíliából származik, leveleibõl készült csipetnyi örlemény egy teáskanálnyi cukrot képes helyettesíteni.
Cukorbetegek is fogyaszthatják, sőt a dán Aarhus Egyetem több tanulmánya szerint a 2-es típusú cukorbaj ellen is hatásos.
Néhány ázsiai országban, ahol egészségügyi okokból nem használnak aszpartámot, stevia helyettesíti azt, például a diétás kólában is.
Az amerikai FDA meg éppen ellenkezőleg rendelkezik, a sztíviát korlátozza és az aszpartámot védelmezi, ezzel is kimutatva profitérdekeltségeit.

Vagy használjunk Xylitol-t (magyarosítva Xilit), ami szintén egy természetes és teljesen biztonságos édesítőszer, nyírfakéregből készül, de számos gyümölcsben is megtalálható. Ugyanolyan édes mint a cukor és nincs semmilyen mellékíze.
A xylitol nemcsak hatásosan helyettesíti az édesítőszereket, de jótékony hatást fejt ki a fogakra és a fogínyre.
Lassabban szívódik fel, alig befojásolja az inzulin-szintet és ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. 40%-al kevesebb kalória is van benne mint a cukorban.
Stabilizálja a hormon-szinteket és alapvetően jótékony hatással bír az egészségre.

/-az eredeti cikk (és a fotó is) a wikipédiából és a diabetesnet.eu -ról származik.-/

szerintem jó ezekről a dolgokról tudni, és ha végig elolvastátok, eléggé elgondolkodtató is!
Kér valaki egy kis cukrot? ;-)

----------------------------------------

látom, többeteket is érdekel a stevia, ezért hozok pár linket róla!

http://stevia.uw.hu/index.html

http://www.steviashop.hu/

http://sztivia.lap.hu/

Karfiol indiai módra

2008-02-01T22:00:00.000+01:00

Írta: Fakanál

A karfiol roppant egészséges, rostban gazdag zöldségünk, elkészítési módozatai módfelett változatosak. Íme egy a sok közül. Az alábbi mennyiségből kb. 12 karfiolropogós lesz, durván 350 kcal "felhasználásával".

Hozzávalók:

kb. 40 dkg karfiol (kb. 120 kcal)
1 közepes burgonya (kb. 94 kcal)
1 tojás (kb. 68 kcal)
1 marék zsemlemorzsa (esetleg zabkorpa) (kb. 40 kcal)
só, bors, garam masala, római kömény, őrölt koriander
egy kis marék friss petrezselyem

Elkészítése:

A karfiolt enyhén sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, kihűtjük és ízlés szerint darabosra vagy pépesre törjük villával. Belereszeljük a burgonyát, hozzáadjuk a tojást, a fűszereket, petrezselymet, valamint a zsemlemorzsát vagy zabkorpát, nedves kézzel gombócokat vagy lepénykéket formálunk belőlük és egy kevés olajban pirosra sütjük mindkét oldalát. Joghurttal, vagy egyéb mártással tálaljuk.

Az előszó kiegészítése...

2008-02-01T19:59:00.000+01:00

Jó sokan csatlakoztatok máris, aminek nagyon örülök, és alig várom hogy elkezdődjön a móka, de időközben felmerült két fontos dolog is, amit én elfelejtettem megemlíteni.

1. Többen kérdezték, hogy feltüntethetik-e a kalóriaértékét az adott ételnek a receptjük végén: persze, nyugodtan. A kalóriaszámolgatáshoz ITT egy jó kis táblázat segítségül, és akár zsírt, szénhidrátot, GI értéket, szóval akármi egyebet is szabad mellébiggyeszteni.

2. Mivel nem csak és kizárólag a fogynivágyó közönség a blog célcsoportja, hanem az egészséges étrendet követni óhajtók és/vagy kényszerülők is (netán egy betegség/allergia miatt), ezért kérlek titeket, hogy a felcímkézésnél vegyétek figyelembe, hogy milyen célcsoportnak lehet hasznára még az adott étel, és aszerint is csoportosítsátok majd. Például létrehozhatunk vegetáriánus, tejnélküli, tojásnélküli, lisztnélküli stb. kategóriákat is, és ha van még igény más ilyen -nékülikre, akkor szóljatok bátran.

Mégegyszer hangsúlyozom, hogy soha senkinek nem fogok belepiszkálni a posztjába, csak ha segíteni kell esetleg megformázni, de a címkézésbe mindenképp beleszólok, mert ilyen sok (és egyre több) szerző esetén fokozottabban oda kell figyelni az átláthatóságra, hogy mindenki pont azt találja meg, amit keres.

Ez itten az előszó...

2008-02-01T09:03:00.000+01:00

Helló Kedves Mindenki!
Az egész úgy kezdődött, hogy véletlenül kitaláltam, hogy mi lenne ha csinálnánk egy ilyen Nagy Közös Fogyiblogot, és véletlenül elszóltam magam a Fűszeres Eszternél is hogy mi lenne, és a sok lelkes hozzászólásból kiderült, hogy elég nagy érdeklődésre tarthatna számot, így akkor nosza bele is vágunk, lesz ami lesz, utánunk a vízözön.

Miért is kell egy ilyen Nagy Közös Fogyiblog?
Nos, vegyünk például engem: nem vagyok az a kimondott botsáska alkat, soha nem is voltam, úgyhogy egész életemben akárhányszoir csak megütötte a fülemet olyasmi, hogy "psszt! ettől tuti lefogysz öt kilót! Egy hét alatt!", meg "figyu! Csak edd végig ezt a listát, és olyan leszel mint a nádszál", akkor azonnal elhatároztam, méghozzá sziklaszilárdan, hogy addig nem tágítok attól a csodás újdonságtól, vagy "tudományosan" összeállított étrendtől, míg le nem fogyok hetente öt kilót, vagy olyan leszek mint a nádszál.

Csak azt nem értettem, hogy mi a csudától nem vagyok még mindig botsáska?!

Aztán rájöttem (na jó, az Orvosabbik Felem is segített egy kicsit a megvilágosodásban). Azért szeretjük ezeket az előre megállapított étrendeket követni, vagy kimondottan egyfajta fogyókúratípust magunkra erőltetni, mert az életünket, társadalmunkat is szabályrendszerek irányítják, és szeretjük és meg is szoktuk, hogy vannak az életben kapaszkodók. Tudat alatt úgy gondolkodunk, főleg mi nők, hogy ha mindent pontosan úgy csinálunk, ahogy az le van írva, akkor annak az előre megígért végeredményt kell hoznia. Ezért van az is, hogy a nők általában a még csak pár alkalommal használt recepteknél grammra pontosan mérik ki a hozzávalókat, míg a férfiak csak úgy ad hoc öntögetnek össze dolgokat, és meglepő módon az a végeredmény is ehető lesz.
Erre az elméletre egy egész iparág épült, aminek az a lényege, hogy lerázzuk magunkról a folyamatos döntéshozatal kényszerét, azaz nem kell minden pillanatban kétségek közt kínlódva azt kérdeznünk magunktól, hogy ezt most vajon megehetem-e vagy nem?, elég ha megnézzük a kis listánkat, hogy nem tiltott-e az adott izé, és ha nem, akkor bezabálunk belőle két kilót. Hát ez nem hangzik túl jól, igaz? Aztán azt se felejtsük ki, hogy miután elértük a kívánt súlyt, általában megkönnyebbülten hajítjuk a sarokba a kis listát, és szépen visszaállunk a fogyókúra előtti étrendünkre (még az is aki tagadja).
A sok töprengésnek végül az lett az eredménye, hogy akármelyik (nem teljesen elszállt) fogyókúratípust vizsgálom is meg, mindnek ugyanaz a lényege, ha tartós karcsúsodást óhajtunk elérni: ÉLETMÓDVÁLTOZTATÁS, és EGÉSZSÉGES/TERMÉSZETES ÉTREND. Igen, szerintem is borzalmasan hangzik, ami pedig a legelszomorítóbb (ez persze csak vicc, mert nem a legelszomorítóbb ugyanis, hanem a legfontosabb, de attól még fáááj!), az az, hogy az apróbetűs részbe meg mindig beleírják a sportot is, ami nélkül nem működik az egész.

Mi az egészséges/természetes étrend?
Nos, nem fogok lacafacázni, az egészséges/természetes étrend a következő: a legminimálisabb mennyiségű cukor, (majdnem semmi, sőt fogyni vágyóknak inkább abszolút semmi), rengeteg zöldség, sovány húsok, halak, gyömölcs, tejtermék, (zsíros tejtermék mértékkel), magvak. Meg még persze egy csomó minden, de ez az alap, és a blog dolga éppen az lesz, hogy ilyen hozzávalókból prezentáljon ízes étkeket, hogy ne menjen el az élettől is a kedvünk, csak azért mert soványítókúrán vagyunk.

És miért írom mindig egybe, hogy egészséges/természetes? Azért mert nem elég pusztán az egészséget hangsúlyozni egy olyan világban, ahol a reklámok tele vannak a cukormentes műtrutyik dicsőítésvel, és nem átallják hangoztatni azt a szemenszedett hazugságot, hogy például a light kóla attól már egészséges, mert nincs benne cukor. Én azt az elvet követem, hogy ha az adott termék minden alapanyagát megtalálom a természetben, és netán csak a szaktudás hiányában nem készíthetem el magam, akkor az természetes. Kólát soha nem fogok tudni összekotyvasztani a konyhámban, sajtot viszont igen. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak olyasmit eszem, amit a saját kezemmel készítettem, én sem köpülök vajat a fészerben, sőt a legtöbb élelmiszert a boltban veszem, de például az édesítőszert nem tekintem alternatívának a cukor helyett, és vannak dolgok, amiket nem engedek be a konyhámba.
Ezen post kommentjei között rengeteg okos dolog van leírva, tessék olvasgatni, kettőt ki is emelnék, mert szerintem ezeknek kellene egy Nagy Közös Fogyiblog vezérelveinek lenniük:

roll.:
"en ennyi mesterseges adalekot nem engednek be a hutombe, ahogy itt masok is irtak, de a dietaba meg annyira se, ha mar kevesebbet eszik az ember, legyen az ertekes tapanyag"

wths:
Egyébként diéta során tényleg jobban kell vigyázni arra, hogy valóban egészséges dolgokat egyen az ember. Nem elég, hogy a csökkentett energiabevitel eleve megviseli valamennyire a szervezetet, de a zsírban rengeteg méreganyag tárolódik, ami akkor épp nem tudott kiürülni. Ahogy a zsír bomlik le ezek automatikusan visszakerülnek a véráramba és terhelik a szervezetet.

--------------------------------------------------

Ennyi duma után térjünk át a dolog gyakorlati részére:
Szóval, én ezt a blogot csak létrehoztam és majd ki is csicsázom kicsit, nem lesz mindig ilyen hófehér, de máskülönben nem akarok itt főnökösködni vagy ilyesmi, teljesen demokratikus lesz az egész, egy-két kivételtől eltekintve a társszerzőknek ugyanannyi joguk lesz mint nekem, de van néhány szabály, amit a békés együttélés érdekében szerintem le kell fektetnünk. Ha nem értetek egyet velük, vagy kiegészítenétek, csak szóljatok bátran!

1. Bárki lehet társszerző, akinek van gasztroblogja, vagy csak simán blogja, és minimum egy, a vezérelveknek megfelelő kipróbált receptje, amivel úgy érzi, segítségre lehet a fogynivágyó, és egészséges életmódot bevezetni óhajtó olvasóknak. Ha úgy gondolod, hogy csatlakoznál a bloghoz, mint társszerző, akkor küldj egy emailt a sulyvesztohely(kukac)gmail(pont)com címre, a blogod linkjével, a recept linkjével, (vagy ha nincs fönt a blogodon a recept, akkor küldd el azt is a levélben), és ha ez az első passzol a blog profiljába, akkor cserébe megkapod a felhasználó nevet és a jelszót, felveszünk a társzerzők listájára, és megkapsz minden tudnivalót a blogspot szerkeszői felületéről (amit egyébként könnyebb kezelni az összes többi blogszolgátatóénál) és többet nem kell átmenned ezen a hercehurcán, szabadon garázdálkodhatsz.

2. Ha nincs blogod, ellenben vannak jó receptjeid vagy írásaid a témában (esetleg képpekel), küldd el a sulyvesztohely(kukac)gmail(pont)com emailcímre, a neveddel együtt (saját vagy becenév), és föltesszük a blogra a nevedben, sőt egy rövidke bemutatkozást is mellékelhetsz hozzá.

3. A társszerzőkben megbízunk annyira, hogy nem fognak visszaélni a kapott jelszóval (azaz nem juttatják illetéktelen kezekbe) és nem fognak önkényesen belepiszkálni a blog sablonjába, beállításaiba, oldalbeállításaiba, hogy ne legyen fejetlenség. Ha beállításokra vonatkozó kérés vagy javaslat van, akkor küldjétek el a közös emailcímre, és beállítom.

4. A társszerzőknek, vendégszerzőknek, olvasóknak, egyszóval a népnek mindenkor joga van kinyilvánítani a véleményét a kommentekben, de kérlek tegyétek azt kultúrált formában.

5. A posztokat címkézzétek fel a könnyebb kiigazodás kedvéért, de hogy ne legyen ebben se fejetlenség, kérek mindenkit, hogy az étel típusa szerint tegye azt, tehát olyasmikre gondolok, hogy: előétel, rágcsálnivaló, leves, stb. Rátok bízom, de mielőtt felcimkézitek, nézzétek meg az oldalsávban lévőket, és valamelyik kategóriába a ti ételetek is besorolható, akkor ne hozzatok létre más kategóriát neki. Mit értek ezalatt? Ha van már egy "rágcsálnivaló" címke, de te a rágcsálnivalót csak rágcsának hívod, akkor felesleges egy "rágcsa" címkét is létrehozni. Egyébként ebben az egyben fenntartom a jogot, hogy átrendezzem a kategóriákat, mert én ilyen rendmániás vagyok. :-)

6. Ha a blogjaitokon már korábban bemutattatok olyan recepteket, amik itt is hasznosak lehetnek, akkor válogassátok ki bátran, és töltsétek fel ide is, mert a cél itt egy GigantikusEgészségGatszroBlog összeállítása, és ezen a ponton azt is megjegyezni kívánom, hogy nem csak puccos és bonyolult ételeket várunk, hanem olyanokat is, ami gyors, nagyon egyszerű, és életmentő lehet. Ha tegyük föl, uzsonnára egy dijoni mustárral, és fűszerekkel kikevert joghurtos öntetbe szoktál répacsíkokat mártogatni (én gyakorlatilag ezen élek), akkor azt is nyugodtan írd meg, a kiéhezettek serege csókokkal fogja borítani a kacsódat.

7. Végül még egy fontos kérés az összevisszaság kiküszöbölésére: ha megtetszett egy recept, és elkészítetted, és változtattál valamit rajta, ám lényegében ugyanarról az ételről van szó, akkor kérlek ne tedd fel a blogba mégegyszer ugyanazt azzal a megjegyzéssel, hogy "Boriska mazsolás csirkéje nekem is remekül sikerült, úgyhogy átkopizom a receptet, csak én kakukkfű helyett zsályát használtam", hanem a kommentekbe írjátok a változtatásokat, és lehetséges alternatívákat, hogy ezzel is rendezettebb legyen a blog.

Köszönöm, és hajrá!